Bence Lajos: Írott szóval. Esszék és tanulmányok (Lendva, 2018)

IV. Évfordulók, méltatások, emlékezések

Évfordulók és jubileumok, a nemzettudat építőkövei

Zala György idén lenne százötven éves. A millennium szobrászaként emlegetett művész ugyanis másfél évszázaddal ezelőtt látta meg a napvilágot Lendván, ebben az idilli kisvárosban, s vált a magyar történelmi szobrászat egyik legnagyobb alakjává.

A művész - halálának 60. évfordulójára a Lendvai Füzetek sorozatban megjelent tanulmányok egyikének adatai szerint - Mayer György néven, Lendván, a Kanizsa utca (ma: Kranjec u.) 69. számú házban született, 1858. április 16-án, Mayer Ferenc és Kalivoda Katalin gyermekeként. Érett fővel, 25 évesen határozta el, hogy német származásátjelző vezetéknevét a szülőhelyére utaló megye nevére változtatja. E sorok szerzője a nagy művész odüsszeuszi „hazatalálásának” alkalmából, egy átfogó kiállítás kapcsán, melynek a lendvai vár adott otthont 1996-ban, ezt írta: „S mi lehetne a mai rendezvény célja más, mint az, hogy immár testközelbe kerülve a művésszel, a grandiózus nagyságú életmű máig ható üzenetére figyeljünk. Hogy egy-egy nagy történelmi személyiség kisugárzó hatása által tudatunkat erősítsük. Tegyük ezt azért is, hogy önmagunkkal és a külvilággal is békében élhessünk. Ez lenne talán Zala Györgynek, Lendva nagy szülöttjének üzenete művein keresztül hozzánk, késői utódokhoz.”

S hogy mennyire bevált az akkor feltételezésként elhangzott jóslat, azt az április 16-diki budapesti, majd a 17-diki zalaegerszegi és a 18-diki lendvai rendezvény, valamint az emlékév egyéb ünnepségei, megemlékezései is igazolni fogják. Mert egyszer min-180