Bence Lajos: Írott szóval. Esszék és tanulmányok (Lendva, 2018)

III. A muravidéki tudományosság évtizedei

A tudomány fejlődése és jelenlegi állása a Muravidéken

Ami a tudományos fejlődést és a regionalizmust illeti, az utóbbi időben a megszaporodó tudományos konferenciák, nem utolsósorban a Muravidéki Magyar Tudományos Társaság megalapítása, nagy lökést adtak a munkának, a tudományos kapcsolatoknak és a tudományszervezésnek a Muravidéken. Társaságunk gyér anyagi forrásokból, főleg az akadémiai bizottságok (pl. PAB) segítő szándékának köszönhetően, évente több, a szakmai képzést elősegítő előadást szervez. Ezekkel párhuzamosan a tudományos vizsgálódásnak is új formái indultak el. így a hagyományőrzés és a még meglévő honismereti anyagok felgyűjtésével a néprajzi-múzeumi tevékenység is új lendületet kapott. A tájnyelvi vizsgálódások mellett néhány lelkes amatőr jóvoltából (Szabó Mária) a népi játékok, szólások és közmondások, valamint az anekdotakincs gyűjtése is elindult. A tudománytörténet fejlődési ívét jelzi, hogy a hetvenes évek helytörténeti kiadványait a nyolcvanas és kilencvenes években komoly történelmi tudást és lexikai, szakirodalmi tájékozottságot mutató és alapos módszertani felkészültségről tanúskodó nagymonográfiák (Göncz László, Kovács Attila művei) követték. A néprajz és a könyvtudományok területéről is van már néhány kiváló, a teljesség igényével készült munka (pl. Halász Albert, Zágorec-Csukajudit).

Honismeret, helytörténet, néprajz címszó alatt a 90-es évek elején megjelent dolgozatban a helytörténeti kutatásoknak külön jelentőséget tulajdonítottunk, nem véletlenül, hiszen az irodalmi művek egyre szaporodó megjelenése mellett ezek jelentették a valóságirodalmat. Mint már említettük, az első lépések a valóságirodalom felé még a 70-es évek elején történtek a Naptár, illetve a Lendvai Füzetek periodikában való közléssel. Ez utóbbit azzal a szándékkal in-170