Bence Lajos: Írott szóval. Esszék és tanulmányok (Lendva, 2018)

II. A szlovéniai magyar irodalom rövid története

által váltak életszerűvé, átélhetővé (.Az öntudat edződése, Itt voltak az oroszok).

Értékes epizódokkal szolgálnak azok az elbeszélések is (A nadrágszíj sem segített, Áldozat), amelyekben a kisebbségi létezés „szálkái”, pl. az oktatáspolitika elhibázott lépései, kaptak szerepet, néhol komikusán, máskor nagyon is komolyan. Csak sajnálni lehet, hogy biztatás hiányában nem jelentkezett korábban a jó fogalmazáskészséggel, szituációérzékkel megáldott író. Ám személyében így is prózairodalmunk megbecsült alkotóját kell látnunk.75

Hagymás István (1955-)

Irodalmunk legsajátosabb hangú esszé- és tanulmányírója, aki asztrálmítoszi fejtegetéseivel, elemzési módjával, mesterét, Pap Gábort is meglepte. „Amit (Hagymás) Casanova elemzésével felkínál nekünk, az páratlan értékű művelődéstörténeti csemege. Több ezer éves múltra visszatekintő asztrálmítoszi apparátust közvetlenül »rápróbálni« mai keletű műalkotásokra - ez akkoriban nyilván nagy merészségnek tűnt.” - emlékezett a kiváló művészettörténész.76

Második, ugyancsak Fellini-filmelemzéseket tartalmazó kötetének kéziratát 1996-ban fejezte be. A könyv azonban csak 2002-ben látott napvilágot, s a szerző előszavában önmagának tett szemrehányást a késedelemért: „Legalább 20-30 évet késett ez az írás, hiszen Fellini a Satyricont 1969-ben, a Zenekari próbát tíz évvel később, 1979-ben, míg a Nők városát rá egy évre, 1980-ban rendezte, stílszerű tehát az lett volna, ha megfelelő helyen és időben reagálok

75 BENCE (2004): 89.

76 Ld. Pap Gábor előszavát a Casanova napja kötethez.

136