Bence Lajos: Írott szóval. Esszék és tanulmányok (Lendva, 2018)

II. A szlovéniai magyar irodalom rövid története

a filmalkotásokra, hasonlóan a filmkritikusokhoz...”77 Ugyancsak az előszóban fogalmazta meg a módszer lényegét, s a késés okát: „Csak jóval később kerültek kezembe Pap Gábor művészettörténész és Jankovics Marcell írásai, amelyekből azt a tanulságot vontam le, hogy nemcsak »szívvel«, de »józan ésszel« is dekódolhatók azok az üzenetek, amelyeket a mesék és mítoszok hordoznak...”. Azt a módszert, illetve nyelvet, az „analógiákra épülő, archaikus, prelogikus gondolkodást” kereste, melyet a „keresztény-zsidó kultúrán nevelkedett” ember Európában és Amerikában is elfelejtett. 78 Hagymás későbbi tanulmányaival és esszéköteteivel bizonyította, hogy az asztrálmítoszi módszer - a segédtudományok (mélylélektan, vagy csupán a szám- és betűmisztika) „kérdőjeleinek” megfejtésével - a filmalkotások mellett a képzőművészetre, a dizájnra, a könnyűzenére, s nemcsak a népművészetre és a népmesékre, de az irodalmi alkotásokra is „rápróbálható”. Előbb Csontváryt, a Napút festőjét, majd az Őrségi Sast, Aquila Jánost, A mártonhelyi kolosszusban Szent Kristóf alakját, Weöres gyermekversét (Cigány- Csimpilimpi), Presser Gábor konceptuális lemezalbumát, a Kis történeteket fogta vallatóra, utóbb a József Attila-i életmű és élet „szinkronicitásait” (A mitikus József Attila) kommentálta számunkra a sokrétegű mű és a „csillagokba” írtak szempontjából. Előbbi eszszéit Magsejtés (2004) címmel válogatta kötetbe. Az alsólendvai csillag Gálics István grafikusművész műalkotásainak „égi determináltságát” vizsgálta (2008). Ennek egyik összegző megállapítása szerint: a késői grafikáin eluralkodó fehér foltok, „lukak”, valamint a semmiben „úszó” fosszíliák egyenes arányban növekedtek a szervezet fehér vérsejtjeinek elburjánzásával, az utolsó, tragikus végkifejletig.

77 Ld. az Utazások Feilinivel kötet szerzői előszavát.

78 Uo.

137