Bence Lajos: Írott szóval. Esszék és tanulmányok (Lendva, 2018)

II. A szlovéniai magyar irodalom rövid története

emberi vállalások dinamikája együtt teremtse meg az idő hatalmas krónikáját (...) A Kálvária című regény szép fordulataiban megmutatkozó érzelemvilágával, lelassult fogalmi megnevezéseivel és autentikus nyelvi remegésével a haldokló magyar peremvidék sajátos terméke.”70

Határ-szél (2016) címmel, ugyancsak a Pro Pannónia Kiadónál megjelent kötetében elbeszéléseket, novellákat, monodrámát és kisregényt tett közzé. Recenzense (Szirtes Gábor) frappáns megfogalmazása szerint: „írásaiban a kisebbségből fakadó konfliktusok és lelki folyamatok (...) az elválasztó államhatárok okozta feszültségek, a hazátlanság érzése”, másrészt „a közös haza, a »lélek Magyarországának« a tudata, a másság tisztelete, az ősi örökségből származó értékek, az újrakezdést, a talpra állást biztosító erények állnak a középpontban. A Határ-szél nem csak a múlt megismerését segíti, hanem nagy erejű és hatású sors-szimbóluma a határokkal szétszabdalt területek és népek életének. Sokszínűsége, szorongást, szeretetet és szerelmet felkaroló tartalma révén felemelő olvasmány.”

Magányos törekvések, műfajhatárokat egybemosok

Gábor Zoltán (1922-2010)

Elsősorban festőművészként tartjuk számon, de négy, magyar és horvát nyelven is megjelent könyvében a művészetről való gondolkodás, a műfajhatárok eltolódása miatt mindenképpen helye van ebben az irodalomtörténeti szintézisben. 1982-ben erős ösztönzést

70 Uo. 125-126.

133