Bence Lajos: Írott szóval. Esszék és tanulmányok (Lendva, 2018)

II. A szlovéniai magyar irodalom rövid története

érzett, hogy Gálics István grafikus barátjának a nagy lendvai elő­dökről és még néhány képzőművészeti jelenségről szikár egyszerű­ségű leveleket írjon, s azokat sajátos kézbesítési módszerrel küldje el Lendvára (Postagalamb). Bori Imre irodalomtörténész e huszon­­négy „levél” kapcsán megjegyezte: „Ápolt stílus, esztétikai kultúra jellemzi a művésznek ezeket a szépirodalmas vallomásait tájról, életről és művészeti kérdésekről”. Mások a nyelvi gazdagságot, az Ady-féle sorsvállalást és szenvedélyes élet-halál misztérium-keresést emelték ki a levelek hangnemében, attitűdjében.71 Második, Apisz nyomán (1990) című tanulmányában, mely szin­te egy időben jelent meg magyar és horvát nyelven (Tragom apisa, 1991), a szerző fordításában, az írásrendszerek kialakulását követte nyomon, a barlangrajzoktól a hangjelölés és a betűírás kialakulá­sáig. A szöveg később (Po sledi Apisa, 1993) szlovén nyelven is meg­jelent. Harmadik kötete már címében hordozza (Elmondom, 1995 - Kazivanja, 1998) azt a gondolati szikárságot, mely a művész cico­ma és felesleges dekorativitás nélküli vásznain is megnyilvánul. A Postagalamb folytatásának is tekinthető könyvben Gábor a modern ember művészetek iránti közönye mögött erkölcsi okokat fedezett fel.72 Ahogy több esszéjében is utalt rá, Picassóval együtt attól félt, hogy a mai ember már nem érzi lelki szükségletnek a képzőmű­vészetet, és ezért nem is figyel eléggé az alkotásokra. Emiatt kell szerinte a művészetek és a „tudományok” (irodalom, mitológia, művészetszociológia és pszichológia stb.) segítségével az elhunyt, illetve méltatlanul elfeledett művészbarátok munkáira felhívni a figyelmet. Kalapis Rókus azonban még ennél is tágabb asszociáci-71 BORI (1993): 278. 72 GÁBOR [1995] 134

Next

/
Thumbnails
Contents