Bence Lajos: Írott szóval. Esszék és tanulmányok (Lendva, 2018)

II. A szlovéniai magyar irodalom rövid története

nem értettség - bár nem feltétlen a hasonlóság - miatt, a nemzeti történelem legnagyobb hőseit, emberségben és magyarságban is jeles sorsait idézi meg, „zivataros” társadalmi-történelmi viszonyok közepette (Zrínyi Péter, Zrínyi Ilona stb.). Tragédiájuk a társadalmi vakságra és közömbösségre ma is intő példa lehet! - olvassuk ki a sorok közül.

A másik fontos elem, mely a költőnő/nőköltő korábbi köteteiben is meghatározó módon, szinte hangulati szervezőelveként vonult végig: a burkolt erotika, a női lélek apró rezdülései, a néhol nagyon is leplezetlen szeretetvágy, a férfi-nő viszony „meddő óráinak” közöny-sűrítménye, lírává nem párolható üressége (.Duális vonzat, Azt akarom, Titok). A kisebbségi lét megélése is új viszonyrendszerben jelentkezik legújabb verseiben, valamiféle „visszaút” reményében paradoxonnak tűnő megállapításhoz jut el: „Vissza kell térni, vissza / a Vereckei-hágó szorosaiba... kicsi a nyáj, vissza, vissza / a határokon túlra”.63

A pilisvörösvári Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület által megjelentetett Új horizontok (2013) című, magyar-szlovén-német nyelven közzétett versválogatása a fordítóként is tevékeny alkotó „recepcióirodalom” és irodalmi kapcsolatépítés terén szerzett tapasztalatainak gyümölcse, az az út, amelyen haladva, kortárs költők-szerkesztők és kiadóvezetők barátságát élvezve, új nyelvi horizontok meghódítása sem tűnik elérhetetlen vágynak.

A fény győzelme (2015) levélregényében, mely „emlékezés és hűségnyilatkozat” is egyben (Z. Szekeres Ilona), s ugyancsak a pilisvörösvári kiadó által jegyzett, A szív akkumulátora (2017) novelláskötetével szinte egy időben megjelent, biblioterápiai esszé-63 Ld. Bence Lajos utószava a Sivatagi szélben kötethez.

125