Bence Lajos: Írott szóval. Esszék és tanulmányok (Lendva, 2018)

II. A szlovéniai magyar irodalom rövid története

ségéc, mondván: „a gyermek elfogulatlan szemével tudja láttatni a világot”. Sz. Kanyó Leona szerkesztő pedig Varga programszerű elhivatottságát egyenesen „ösztönkényszernek” nevezi.56

A kritikusok által hiányolt „nyelvi eredmények” is elmaradoztak. „Ennek a költészetnek nincsenek nyelvi eredményei; a költő a legszerencsésebb esetben él bizonyos költőinek felfogott vagy költőinek ismert nyelvi eszközökkel, stiláris fordulatokkal, de nem teremt újat, nem keresi a kifejezésbeli konvencióktól való megszabadulás útját, nem egyéníti a versmondat idomait, s nem hajtja végre a szóhangulatnak minden költőtől és úgyszólván minden verstől megkövetelt formáját.”57 - olvassuk Szeli István Vlaj társairól írt kritikáját, mely egy kicsit túllőtt a célon, jobban mondva: túlságosan is magasra helyezte a mércét. A túl szigorú ítélet részleteiben helytálló, de egészében nem, hiszen még a vajdasági irodalomra sem lehetett volna vonatkoztatni az autonóm költői hang és versvilág követelményét, hát az akkor még pólyában lévő kis muravidékire. Igaz, hogy sok az utánérzés, hol a weöresi, hol pedig a XIX. század végi Petőfi-epigonlíra köszönt vissza egy-egy sorban. Máshol, ismét a szlovén irodalom nyomán (S. Makarovič és mások), a holland típusú gyermekköltészet mintái jelentek meg. Hol éppen az alapvető éltető elem, a játék hiányzik, hol ismét a túlzott poénratörekvés fosztja meg a verszárást hitelétől.58

Némileg jobb volt a helyzet a prózában. Varga és Szúnyogh pályatársának, Szórni Pálnak e korszakból több, gyermekek számára írt novellája is fennmaradt. Első kötetében, az Őszirózsákban a szociális lét peremére sodródó családok problémáit nagyfokú beleérzéssel és

56 Ld. Sz. Kanyó Leona fülszövege a Pásztortüzek kötethez.

57 SZELI (1981): 133.

58 Uo. 134.

118