Bence Lajos: Írott szóval. Esszék és tanulmányok (Lendva, 2018)

II. A szlovéniai magyar irodalom rövid története

empátiával, szinte móriczi erővel és realitással jelenítette meg. Kár, hogy később az anekdota és a nemzetiségi kérdések, valamint a háború utáni csodavárás-hangulat elterelték figyelmét ezekről a témákról. Hasonlóképpen - ahogy fentebb jeleztük - a tanfelügyelő-tanár a szakmához kapcsolódó frázist és doktrínát is művészetté kívánta formálni. Talán mondanunk sem kell, sikertelenül. így az ifjúsági téma is lassan-lassan kikopott regényeiből és novelláiból.

Varga József A lendvai vár kapitánya című ifjúsági regényében már komolyabb szerkezeti vázra, a történelmi hitelességre, illetve a helyi mitológiára helyezte a fabulát. Ebben Alsólendva várának 1703-as, török általi, sikertelen, ám Hadik várkapitány hősi halálával végződő ostromát írta le, de a vár megmenekült, s az ellenség később sem tudta bevenni azt. Molnár Zoltán nyelvész, a könyv egyik recenzense a nyelvi pallérozottság mellett a szépirodalmi, néprajzi erényeken túl, fő erkölcsi értékeként azt emelte ki, hogy egy történeti kor hangulatának megidézésével, „az összefogás, megmaradás példájának felmutatásával, a jó hagyományok tiszteletével a ma élő magyarságnak, főként szlovéniai ágának mintát, hitet, erőt ad azonosságtudata őrzéséhez”. Gyurácz Ferenc, a mű másik recenzense is az etikai erényeket hangsúlyozta, melyeket a szerző más műnemben is foganatosított, hiszen szinte az egész Varga József-i vers-opus a „bátorságban, hazaszeretetben, hűségben, szerelemben, a nehézségek férfias elviselésében és természetszeretetben” teljesedett ki.59

Más utat járt be Bence Utrosa Gabriella, akinek szinte egész pályáját a gyermek- és az ifjúsági irodalom témavilága determinálta. Első, hosszabb textusait, sikerültebb írásait az apa-gyermek komplexus, a családfő elutazása és az ebből fakadó egzisztenciális

59 Ld. Göncz László bevezetőjét A lendvai vár kapitányához

119