Bence Lajos: Írott szóval. Esszék és tanulmányok (Lendva, 2018)

II. A szlovéniai magyar irodalom rövid története

teljesedésénél milyen fontos szerepet játszott a gyermekeket, illetve az ifjú olvasókat megszólító irodalom. Némileg más, jelentőségénél fogva hangsúlyosabb szerepet kapott a műfaj a határon túli irodalmakban. Főleg Erdélyben és a Vajdaságban, de a Felvidéken is születtek fontos versek, prózairodalmi alkotások, regények, méltók a magyar irodalom e tárgykörben született klasszikusaihoz, pl. Molnár Ferenc A Pál utcaifiúkjához vagy éppen Weöres formaművészeti bravúrját megközelítő művek. Erdély példájával mindenképpen érdemes előhozakodni, hiszen a Szivárvány gyermeklap, majd a Vajdaságban a Mézeskalács és a Jó Pajtás lapok, gyakran közöltek verseket már többkötetes, beérkezett költőktől is - Tolnai Ottótól (.Elefántpuszi), Domonkos Istvántól (Tessék engem megdicsérni), Ladik Katalintól (Mesék a hétfejű varrógépről), vagy éppen Tari Istvántól (.Darazsakkal barátkozom) -, akik számára ez afféle irodalmi kalandot, kirándulást jelentett a gyermekkor és a gyermeki lélek csodákkal és titkokkal átszőtt világába. De volt olyan alkotó is (pl. Szűcs Imre), aki egész életművét e műfajnak szentelte.54

Igazat kell adnunk Varga Józsefnek55, aki egy összefoglalójában kifejtette, hogy a 70-es években induló nemzedék, az aktuális pedagógiai elvárások által is diktált nyelvmegőrző-fejlesztő attitűdnek is eleget téve, gyakran írt a kicsiknek játékos, „csengő-bongó” rímekkel fűszerezett - ahogy Varga József nem túl meggyőző gyermekvers-kötete címében is szerepelt: Hang-bona - verseket. Varga első, gyermekek számára írt kötetében, a Naphivogatóban a recenzens, Kocsis Gyula a „gyermekközelséggel”, a tanár-költő természetes hivatásához kötött közegével magyarázza műfaj melletti elkötelezett-54 BENCE [2004]: 104-107.

55 VARGA (2005): 13.

117