Zágorec-Csuka Judit: A Zrínyiek nyomában (Pilisvörösvár, 2003)

II. A Zrínyi-kultusz a történelmi Zala vármegyében 1880-1920 között

Az idősebb Zrínyi György halála után fia, György a szentilonai conventus atyái által a katolikus vallásra tért át, s az idők múltával Dalmácia, Horvát- és Szlavonország bánjává nevezték ki. Ifjabb Zrínyi György gyászos halála után, két kiskorú fiát, Miklós és Péter grófokat Dimitrovich Péter zágrábi és Sennyey István váci püspökök, továbbá Patacsics István és Ferencz gondnokságára bízták. 1639. április 19-én III. Ferdinánd király által kibocsátott rendeletnek megfelelően, a búcsú és a vásártartás joga Szentilonán a conventusnak volt engedélyezve. Zrínyi Miklós a népet katolikus vallásra kényszerítette, ezért letelepítette Csáktornyán a Ferenc-rendi szerzeteseket. Megélhetésükre is segélyt engedélyezett.

A terjedelmes birtokok a Zrínyi grófok halála után a királyi ügyészség kezébe jutottak. A szentilonai conventust 1695-ben szerencsétlenség érte. A tűz a Zrínyi-kápolnának a fedelét, az oltárokat, a kápolnában őrzött nemzeti jelvényeket hamuvá semmisítette meg. A hamutömegből hamarosan klastrom emeltetett, Weinnacht András főtiszt segítségével. Anyagiagian még hozzájárult az építkezéshez Seischevich István zágrábi főpap. 1738-ban az egész Mura és a Dráva területét földrengés sújtotta. így a Csáktornyái vár, a plébánia templom és más épületek falai, valamint a szentilonai klastrom is megsérült. 1745-ben Hassy Vincze prior az egész convictust teljesen rendbe hozta.

Dr. Andela Horvat Szentilonáról (Senkovec) szóló doktori disszertációjában a következőket írta a muraközi szentilonai kolostorról, amely a középkori pálos-rendhez tartozott. “Fontossága kulturális és történeti jellegű. Őrzi a Mura és a Dráva közötti uralkodók életét, hiszen 600 éves múlttal rendelkezik. Lackovics István erdélyi nemes 1376-ban a pálosrendnek kolostort alapított, majd a rendnek földet és erdőt is adományozott. A 15. században a Muraköz a czillei (celjei) grófok hatalma alá tartozott. Herman gróf vallásos meggyőződésből 1420-ban gótikus stílusban újjáépítette a kolostort. A szerzetesek a művelődés terén szuverenitást kaptak, hiszen a legolvasottabb rendek közé tartoztak. A Zrínyiek uralkodása alatt a 16. században gyors fejlődésnek indult a kolostor, hiszen Zrínyi egy kápolnát és temetkező sírhelyet, mauzóleumot épített. 1561-ben ide temették Frangepán Katalint, később a szigetvári ütközet után Zrínyi Györgyöt is. Zrínyi György, a protestantizmus képviselője, üldözte a pálosokat. Uralkodása idején a kolostort elhanyagolták. Az 1695-ös tűzvész után barokk stílusban újították fel. Az 1738-as földrengés után Josip Bedekovič pálos újította fel a kolostort, majd a Natale

26