Zágorec-Csuka Judit: A Zrínyiek nyomában (Pilisvörösvár, 2003)

II. A Zrínyi-kultusz a történelmi Zala vármegyében 1880-1920 között

Solum című munkájában 1752-ben meg is írta a kolostor történetét. A napóleoni háborúk idején katonai pékségként szolgált az épület. 1880- ban újabb földrengés sújtotta. Romjait a lakosság széthordta építkezések céljából. A XIX. század elején a Knezevich-család a romos kolostorból kastélyt építtetett, amelynek a kápolnáját a templom egykori szentélyéből alakítatta ki. A templom hajóját, tornyát és a Zrínyi-mauzóleumot lebontották.” Ma már csak az oltárrész maradt meg, amely a kolostorra emlékeztet bennünket. 1924-ben kutatásokat végeztek a szentilonai kolostorban. Savic Nossan mérnök kutatási eredményeit és a véleményét a kolostorról meg is jelentette a Kolo című lapban 1928-ban.

Művészettörténeti szempontból fontos kolostor volt a szentilonai a 14. században. Prokopp Mária Zala megye ezer éve című tanulmánykötetében megjelent Zala megye középkori falképei c. tanulmánya szerint a szentilonai kolostor templomában híres freskók voltak láthatók, amelyet Lackfi II. István nádor és országnagy (1396) festetett. A 14. század végi pálos szentély falképeiről 1948 óta tud a művészettörténet, de csak 1991 -95-ben került sor a feltárásra. A templomot valamikor teljesen beborították a falfreskók, ma ezekből csak töredékes ábrázolások ismerhetők fel Ivan Srsa tanulmánya szerint. A szentilonai falképeket a kutatás a 14. század végére teszi. Biztosan 1397 előtt, még Lackfi életében készültek.

11.1.4. Légrád, egy pálos 1750-ben történt feljegyzései nyomán

Légrád temploma erős fából készült, tölgyfából volt a tornya. Valva Serius író így nyilatkozott erről: “A Zrínyiek vára Gvoszdanszko közelében, a Vuna patak innenső oldalán fekszik, lévén az egyúttal születési fészkök is.” 1540-ben a törökök megtámadták a várát, majd 1577-ben csekély fáradsággal be is vették. 1579-ben a várat visszafoglalták, de csak rövid időre. 1710-ben Légrád a Dráva bal oldalán terült el. Egy árvízkor a folyó megváltoztatta a medrét, így Légrád a jobb oldalára került. 1690-ben egy zágrábi kanonok muraközi vizitációján ezt jegyezte le: “A Dráván Légrád és Delekovac között virágzó kereskedelem zajlott le.” Légrád korespodens település volt a Muraköz, Magyarország és Podravina (Drávamellék) között. Zrínyi idejében a város erődítmény, fontos stratégiai pont volt a nyugtalan határszélen, olvashatjuk a Muraköz-Medjimurje 1888. márc. 4. és 11. számában a Muraköz múltjából XL, ill. a Légrád című újságcikkekben.

27