Zágorec-Csuka Judit: A Zrínyiek nyomában (Pilisvörösvár, 2003)

II. A Zrínyi-kultusz a történelmi Zala vármegyében 1880-1920 között

//. 1.3. Szentilona a paulini feljegyzések során

A szentilonai paulinus zárda a mihovljáni plébániához tartozott. A zárdát vagy István erdélyi vajda, vagy István, a királyi főlovászmester építtette 1376-ban. Valószínű, hogy az alapítókat 1. Lajos magyar király buzgalma indította el, aki a pálosrendeknek volt a nagy patrónusa. Ezt világosan bizonyította Bonfini is: “Midőn Szent Pál remetének rendje Magyarországra jött volna, s a rend első főnöke Károly, az első székhelyeket szervezte, akik szent Lőrinez, a szent Kereszt, a szent Lélek és a szent László templomait bírták, Lajos a Nosterben ezeket a felülmúló társházakat alapított.”

“Nem tudom a pálos miért nevezi páter Timon 1376-ban írt Magyarok történetében a szentilonai zárdát apátságnak, miután egyházunkhoz sem volt apátság kötve. 1376-ban Csák István Szentilonán apátságot alapított. A zárdának Czilley Herman gróf 1420-ban Šenkovecz nevű falut ajándékozott. Lamberger Frigyes 1467-ben Macskoveczen majort épített az szentilonai pálosoknak. Mátyás király ezt az adományt 1478- ban megerősítette. Amikor Zrínyi György által Luther tévtana Muraközbe behozatott, a zárda lakóit megkorbácsoltatták, bezáratták, sokat közülük megöltek. Zrínyi György megmaradt az eretnekségben, de a szerzetesek is sokáig megmaradtak Szentilonán.”

A pálos-rendi szervezet eltörlése után a szentilonai zárda birtokaival együtt állami tulajdonba került. 1802-ben a pálosatyák szentilonai, stridói zárdái és birtokai, a báró Knezevich esalád tulajdonába jutottak. A Knezevich család Brocsnoban, Hercegovinában birtokolt terjedelmes uradalmakat. Mátyás király kegye által a család 1464-ben magyar nemességet és terjedelmes birtokot nyert Lika és Corbáviában azzal a feltétellel, hogy a törökök támadásaitól meg kell védeniük a területeket. 1736-ban Knezevich Márton, atyjával Györggyel és Miklós nagybátyával együtt véres ütközetet vívott a törökökkel Gubavcsa-Klanyecz mellett, ahol számos fogoly és kincs a Knezevichek birtokába jutott. Báró Knezevichnek mind a hat fia a francia hadjáratok alait jó és híres katona volt. Közülük György, Péter, János és Vincze, valamint testvérei Szentilonát, Stridót és a horvátországi Hrvatska nevű uradalmat kapták Őfelségétől határvidéki javaikért. Szentilona régi uraiból, a báró Knezevichekböl még két testvér élt a Muraközben Stridón, a pálosok régi kolostorában. Konstantin és Viktor nyugalmazott katonatisztek voltak.

25