Zágorec-Csuka Judit: A Zrínyiek nyomában (Pilisvörösvár, 2003)

II. A Zrínyi-kultusz a történelmi Zala vármegyében 1880-1920 között

is a sajtóban, amelyek éppen ezt az állítást cáfolják. Ezeket sem szabadna elfelejteni. A történeti sorozatokban Zrínyi Miklós személyiségét a publicisták belehelyezik a török ellenes harcokba. Ezekben a sorozatokban Zrínyi rokoni viszonyait is felelevenítik, többször említik Zrínyi Ilonát, Zrínyi Pétert és Rákóczi Ferencet is. II. Rákóczi Ferenc életének külön fejezeteket is szenteltek 1903 1904 között a Muraköz hasábjain.

Vadkan vagy orgyilkos áldozata lett-e Zrínyi Miklós? Ezt a kérdést igen sokan felteszik manapság is, noha ismerik a történelemtudomány válaszát. Pedig e problémakörben nem csupán a halál okának tisztázása a fontos, hanem a különféle mendemondák eloszlatása is. "A nemzeti köztudatba szilárdan beépült »magyar hős Habsburg orgyilkos« eszmei panele gyakran elfedi a régenvolt események valódi lefolyását, megakadályozza a reális történelem- és nemzetszemléletet.” - írta Bene Sándor és Borián Gellért" Zrínyi és a vadkan c. 1988-ban kiadott tanulmánykötetük fülszövegében. Szokoly Lajos a 19. század végén is érdekesnek tartotta Zrínyi Miklós rejtélyes halálát, amelyről 1894-ben három részből álló sorozatot közölt le a Muraköz hasábjain, 230 évvel a költő tragikus halála után.

8. kép: Zrínyit végzetesen megsebzi a vadkan, bal lábszárán jól látható a seb.

11 Bene Sándor, Borián Gellért. Zrínyi és a vadkan. Budapest: Helikon Kiadó. 1988.

24