Zágorec-Csuka Judit: A Zrínyiek nyomában (Pilisvörösvár, 2003)
II. A Zrínyi-kultusz a történelmi Zala vármegyében 1880-1920 között
tett. Magyarország alkotmányos szabadságának erős oszlopát, bölcs és igazságos államférfiét siratta. Zrínyi kultuszteremtését, utóéletét a törökellenes harcok szenvedéseiből és hősiességéből merítik az újságcikkek írói a századforduló magyar nyelvű muraközi sajtójában. 7. kép: A kursáneci emlékoszlop. Illusztráció Uervarics Kálmán Zrínyi Miklós halála c. könyvéből. Szombathely, 1881. A magyar történelem Zrínyi Miklós korában úgy alakult, hogy a nemzet nagy sorsfordítóinak a sikere vagy kudarca egyre kevésbé múlt a magyarságon, hiszen nagyobb erők, erősebb akaratok diktálták Zrínyi halálát is. Zrínyi Miklós horvát származása ellenére lett magyar hős. Cselekedeteivel a nemzetteremtés szükségszerűségét feltételezte. Ez a tartalmas, nemzetet formáló élet azonban mindössze 44 évig tartott. 1664 novemberében, még további nagy célokat formálgatva, sorsdöntő elhatározásokat érlelve egy szerencsétlen vadászbaleset következtében tragikusan véget ért. A horvát szakirodalom szerint Germonville, aki XIV. Lajos király bécsi tudósítója volt, a következő híreket küldte a királynak: “Két nappal tudtam meg egy személytől, hogy Zrínyi Miklós grófot nem vadkan sebezte meg, hogy takarja azt a szándékot, hogy a törökök védelmezése alatt magyar királlyá kiáltassa ki magát.” Zrínyi és a bécsi udvar között Zrínyi-Újvár eleste után megromlottak a kapcsolatok. Zrínyi Miklós hadvezér azt követően oppozíciónak számított. Nincs okunk kétségbe vonni a kutatók többségének egyetértését, hogy a XVII. század nagy fia valóban baleset áldozata lett. De megtalálhatók azok a legendák 23
