Zágorec-Csuka Judit: A Zrínyiek nyomában (Pilisvörösvár, 2003)

II. A Zrínyi-kultusz a történelmi Zala vármegyében 1880-1920 között

juknak nevezték, a magyar nemzet pedig “törökverő” melléknévvel tisztelte meg. Minderről olvashatunk a Zrínyi-kultuszt erősítő magyar nyelvű sajtóban a századfordulón.

A Muraköz 1894. május 26-i számában jelent meg egy érdekes cikk Horvátország bánjai címmel, amelyet Vizkeleti Imre, nyugalmazott pénzügyi tanácsos írt, amikor horvát bánok arcképei után kutatva Csáktornyán tartózkodott és másolatokat készített. Vizkeleti mint műkedvelő. Nádasdy Tamás nádornak a XVI. századból származó arcképéről készített másolatot. Zrínyi Miklós alig volt húszéves10, amikor a nádorrá választott Draskovich János helyébe, Horvátország bánjának neveztetett ki. Trakostyánban Vizkeleti Zrínyi György arcképét is megtalálta.

A Magyar Paizs 1908. április 16-i számában Zala megye megint dolgozik, hogy Muraköz itt maradjon című cikk szerint Zala vármegye egy kéréssel fordult a kormányhoz, hogy a Muraközt csatolják egyházilag is Magyarországhoz. A Mura és Dráva közt fekvő félszigetet, a Muraközt kapcsolják ki a zágrábi egyházmegyéből és a szombathelyi egyházmegyéhez csatolják. "100.000 lelket érintő határozat meghozása szükségeltetik, mivel Muraköz elhorvátosodik.” - írta a politikai cikkíró, majd Zrínyi szavait idézte: “Ne bántsd a magyart!” A kérvényt Arvay Lajos alispán nevében Zala vármegye nyújtotta be a királynak.

A történetvizsgálati jellegű foly tatásos sorozatokban a Muraköz 1894. november 18-i, november 25-i és december 2-i számában Szakoly Lajos írt megemlékezést Gróf Zrínyi Miklós, a költő 1664. november IS-án történt haláláról. Meggyőző történeti tényszerűséggel és pontossággal vázolja fel Zrínyi Miklós teljes életét a születésétől egészen a haláláig. Stílusa patetikus: “Élni fog, míg utónemzedéke tiszteletben tartja emlékét azon dicső ősöknek, kik annyi balszerencse közt, oly sok viszály után is fentarták e hazát, melynek neve: Magyarország.” Zrínyi Miklós életművéhez a múlt század 90-es éveiben pátosz nélkül nem lehetett volna hozzányúlni. Majd így folytatja: “Zrínyi alakja tartást és méltóságot sugárzott. Zrínyi igazsága magyar igazságnak és isteni igazságnak számított. Arra utal, hogy a magyarság és az Isten ügye egy. Halála keresztény és magyar mártírummá magasztosult.” Zrínyi Miklós korai és váratlan halála nemcsak a hazában, hanem egész Európában mély részvétet kel-10 "1648-ban [28 évesen] tette le az esküt: horvát bán lett.” [Grenisperger László, Gycskó Ágnes (szerk.): Ki kiesoda a magyar irodalomban? - Budapest: Könyvkuckó. 1996. 394.1.