Varga József: Nyelvművelő írások (Pilisvörösvár, 2019)
A kedves Olvasóhoz
A kedves Olvasóhoz Már oly sokat hallottak a nyelvművelésről, de még nem magyaráztam meg, hogy mi is a nyelvművelés. Lehet, hogy előbb kellett volna, bár a mondás szerint: Sohasem késő, ha megtesszük. Ezt teszem most én is. Hiszem, hogy nem késő! Öt szakkönyvből idézem, hogy mit jelent a nyelvművelés: 1. Nyelvművelés: Az alkalmazott nyelvtudomány egyik ága, a nyelv alkalmazásának tudatos irányítása. Feladata: a leíró nyelvtan alkalmazásán alapuló nyelvhelyesség megvalósítása, a nyelvtisztaság ápolása, azaz a nyelvben jelentkező fölösleges idegen szavak, a nyelv hagyományaival ellentétes, idegenszerű szerkezetek elkerülése és végül a nyelvszépítés, a nyelv alkalmassá tétele a gondolatközlés mellett érzelmi, hangulati elemek sokféle változatának kifejezésére. (Új magyar lexikon, 5. kötet [Mf-R], 2. kiadás, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1962.) 2. Nyelvművelés: Az alkalmazott nyelvtudománynak az az ága, amely a nyelvhelyesség elvei alapján, a nyelvi műveltség terjesztésével, a nyelv egészséges fejlődését igyekszik biztosítani. (A magyar nyelv értelmező szótára, 5. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1966.) 3. Nyelvművelés: Az alkalmazott nyelvtudománynak az az ága, amely a nyelv meglevő és újonnan keletkező elemeinek a helyességét vizsgálja és a nyelvi helytelenségek nyesegetésével, helyettük megfelelő megoldás keresésével s általában a helyes formák terjesztésével a nyelv fejlődését segíti. (Magyar irodalmi lexikon, 2. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1965.) 4. Nyelvművelés: Nyelvművelésnek nevezzük az alkalmazott nyelvtudománynak azt az ágát, amely a nyelvhelyesség elvei alapján, a nyelvi műveltség terjesztésével igyekszik segíteni a nyelv egészséges fejlődősét. (Nyelvművelő kézikönyv, 2. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1985.) 5
