Varga József: Nyelvművelő írások (Pilisvörösvár, 2019)

Magyar mondák a török világból és a kuruc korból

erdőre tőkét, hegyre követ nem kell hordani. A bozótban nyíllak és fácánok bujkálnak. Félelmetes az ősvadon. Irtják az erdőt, szálerdő lesz. A Gyoha-berekben sok a tőzike. Az ered igéből származik.

Felsül (ige). Kudarcot vall, megszégyenül. Rokon értelmű szavai: szégyent vall, lebőg, beletörik a bicskája, leég. A töröknek beletörött a bicskája a harcot illetően. Kudarcot vallott, mert nem készült rendesen. Ebbe a munkába még a foga is beletörik. Igekötős ige.

Elfűrészel (ige). Darabokra fűrészel valamit. Rokon értelmű szavai: kettéfűrészel, szétfűrészel, elgáncsol, keresztbe tesz valakinek. Elfűrészeli a deszkát. Egy délelőtt az összes fát elfűrészelték. Kettéfűrészelte a rönköt. Sokat gáncsoskodik másokkal. Igekötős ige.

Harag (főnév). Indulat, düh. Rokon értelmű szavai: bosszúság, ingerültség, háborúság, dér-dúr. Haragra gerjed valaki ellen. A sárkány szörnyű haragra gerjedt a királyfi ellen. Közmondás: a harag rossz tanácsadó. Lesújtott rá az Isten haragja. Bosszúságot forralt ellene. Nem tudta fékezni ingerültségét. Népi mondás: az Isten haragja agyonütött egy lovat. Ősi, finnugor kori szótő származéka.

Csapat (főnév). Emberek, állatok összeállt csoportja. Rokon értelmű szavai: sokaság, társság, banda, osztag, sereg. A fiatalok csoportostul kószálnak az utcákon. Az emberek csapatokba verődtek. Bajnok lett a csapatunk. Mindig jókedvű a mi társaságunk. Komoly bandát leplezett le a rendőrség. A főkapitány vezette a győztes sereget. A csap ige származéka.

Puska (főnév). Hosszú csövű, kézi tűzfegyver. Rokon értelmű szavai: karabély, mordály, flinta, muskéta. Elsütötte puskáját, a csőből még most is szivárog a füst Szólás: Mintha puskából lőtték volna ki, olyan gyorsan távozott. A vizsgák előtt a diákok sok puskát készítenek, pedig ez tiltva van. Akiknél dolgozatíráskor puskát találnak, elégtelent kapnak. Tanulás

196