Varga József: Nyelvművelő írások (Pilisvörösvár, 2019)

Mátyás király nálunk ismeretlen mondái

De Mátyás király hegyről lefelé kapáltatta az urakat, mert lejtőre nehezebb kapálni. Azok hamar kidőltek. Könyörögtek a királynak:- Uram király, mit művelsz velünk? Mind meghalunk eb­ben a munkában. Minket az Isten azért teremtett, hogy vitéz­kedjünk, háborúzzunk. Erre azt mondja Mátyás király:- Amikor a bort isszátok, először éltessétek azt, aki számo­tokra megtermelte. Szőlő, szőlőskert (főnév). Ősszel érő, édes vagy savanykás ízű fürtös bogyótermés. Rokon értelmű szavai: csemegeszőlő, borszőlő, szőlőhegy, szőlőtőke. Szólás: Lesz még szőlő, lágy kenyér: lesz még jobb sorsunk. Fekete, mézédes csemegeszőlő terem a szőlőskertünkben. A fehér borszőlőt később szüretel­jük. Vasárnap elmegyünk a szőlőhegyre. Új szőlőtőkét is tele­pítünk. Honfoglalás előtti, csuvasos típusú török jövevényszó. Monda (főnév). Szájhagyomány útján fennmaradt, mesesze­rű (történelmi) elbeszélés. Rokon értelmű szavai: népmonda, néprege, rege, legenda, história, mese. A fehér ló mondája a honfoglalás előtti időkre visz vissza. Sok nyelvművelő írásom­hoz a szavakat a Régi magyar mondák című könyvből váloga­tom ki. Kisfaludy Sándor regéi híresek voltak. A régi, szép ma­gyar legendákat szerettem olvasni. A feleségem sok mesét elmondott gyermekeinknek. A mendemonda ikerszó második tagjának önállításával. Székely (főnév, melléknév is). Az Erdély délkeleti részében élő magyar népcsoporthoz tartozó, vele kapcsolatos. Rokon értelmű szava: székelyföldi. Farkaslaka székely falu. Egy szé­kely asszony vendégeskedik nálunk. Ismeretlen eredetű szó. Vendégség (főnév). Vendégek összejövetele. Rokon értel­mű szavai: mulatság, zsúr, eszem-iszom, bankett. Este nagy vendégség lesz nálunk. A barátomnál nagy mulatság lesz. Zsúrt tartottak a fiatalok. Az eszem-iszom után lepihentek. 190

Next

/
Thumbnails
Contents