Varga József: Nyelvművelő írások (Pilisvörösvár, 2019)

Régi, különös szavak és tájszavak

A papa hetykén viseli a kalapját. Ez csak egy pökhendi ember. Beképzelt, de üresfejű. Fennhéjázva jár az emberek között. Önhitten viselkedik, mintha ő lenne a főúr. A kevély embert nem szeretik. A rátart igekötős ige származék.

Ráförmed (ige). Ingerült, goromba hangon rákiált valakire. Rokon értelmű szavai: ráordít, rátámad, rámordul, ráripakodik, rádöbben, rárivall. Hangosan ráförmedt a vetélytársára. Úgy ráordított a szegény teremtésre, aki szinte összerogyott a félelemtől. Minden ok nélkül, egyszerűen rátámadt. Rámordul, hogy hallgasson el. A feleség többször ráripakodik a férjére. Rádöbben, hogy ez a munka nem neki való igazán. Rárivall, hogy fogja be a bagólesőjét. Igekötős ige.

Rege (főnév). A nép ajkán élő, ősi, csodás elemeket tartalmazó elbeszélés. Rokon értelmű szavai: mese, monda, legenda, beszély, história. Összegyűjtötte az idős emberek elmondása alapján a még élő regéket. A maguk korában népszerűek voltak Kisfaludy Sándor regéi. Magam is írtam két mesés könyvet a gyerekek részére. Néhány nálunk ismeretlen Mátyás-mondát közölt tőlem a Muravidéki Magyar Rádió. A legendákat mindig kedveltem. A beszély és a história is elbeszélés. Az ősi regi igenévszó származéka.

Rejtély (főnév). Érthetetlen, megfejthetetlen, titokzatos dolog. Rokon értelmű szavai: titok, rejtvény, rejtelem, talány, rébusz, titok. Fény derült a rejtélyre. Rejtély, hogy hová tűnt már megint a papucsom. Ez barátom titok, nem mondhatom el. Jár nekem a rejtélyes magazin. A rejtelmet még ma is titok fedi. Hogy hová tűnt el a kutyánk, az bizony talány. A feleségem nagyon szerette a rébuszokat fejteni. A rajt ige nyelvújítás kori szótő származéka.

Göntérháza, 2019. április 11.

120