Halász Albert: Az alsólendvai sajtó és a néprajz 1889-1919 (Budapet - Lendva, 1994)
Alsó-Lendvai Hiradó - Gyilkos merénylet…
a/ ősnépies sajátságok egyszerre és nyomtalanul fognak szürke szintelenségbe veszni és idegen műveltségek áradatai talán uj özönvízzel boritandják Magyarországot, a hajdani Krétatenger medenezéjét. Siessünk tehát megmenteni, a mit még lehet, építsünk e czélra egy Noé bárkáját, alkossunk Magyarországi néprajzi társaságot! A nagy és nehéz feladattal szemben egyesíteni kell azokat az erőket, a kik e téren dolgozni tudnak és akarnak. Megtették ezt már minden miveit országban, pedig sehol sem volt c társulás oly sürgősen szükséges, mint nálunk és nincs terület, a mely gazdagabb volna a népvizsgálat tárgyaiban, a folklore kincseiben, mint Szt.-lstván koronájának országai. Mennyi népréteg egymás nullrtt es Il leti ! Menini érdekes érintkező-*, tanulság":; kölcsönhatás ! S ép ezért nehezebb is nálunk e feladat mint bárhol egyebütt. Nekünk, a magyar birodalom népeinek, nemcsak önmagunkat kell ismernünk, hanem egymást is. baldig inkább csak a különbséget éreztük, egymás fo<*yatkozás.et hanytorgattuk. l’edig ha jobban megismerkedünk egymással, bizonyara megszeretjük egymást, és egymásban a nemzet egyetemét, a közös hazát brezni fogjuk, hogy valóban testvérek vagyunk és be fogjuk látni, hogy a közös ég és föld, n közös történelem és alkotmány, a kölcsönhatások és elegyedések nemcsak a geographia és politika hanem az. anthropologia és ethnologia, a népiség külső-belső mivolta tekintetében is nemzeté egyesítik az ország különböző eredetű és ajkú népeit Szt.-lstván koronájának abroncsában. Századok óta közösen bírjuk e szép és gazdag hazát. De váljon birtokunkba vettük-e teljesen és egészen ? Anyagilag még nem: számtalan kincse parlagon hever. De szellemileg és erkölcsileg sem, mert csak azt bírjuk igazán, a mit ismerünk. És mi még távol vagyunk attól, hogy 92
