Halász Albert: Az alsólendvai sajtó és a néprajz 1889-1919 (Budapet - Lendva, 1994)
Alsó-Lendvai Hiradó - Gyilkos merénylet…
hazánkat és lakóit tüzetesen ismernők. Pedig megismerése és megismertetése kettős kötelességünk : megköveteli tőlünk a nemzeti önérdek, elvárja tőlünk az általános tudomány. Hogy helyesen és tüzetesen, egészben és minden részeiben megismerhessük e hazát és népeit, állandó és tervszerű, rendszeres és czéltudatos munkálkodásra van szükségünk. Meg kell alkotnunk hazánknak, Úgyszólván ethnographiai kataszterét és inventariumát; dolgozótársunk lehet az egész nemzet és népeinek minden rétege. Mindenki a maga körében megfigyelve, gyűjtve, érdekes anyagot hordhat össze a hozzá értő rendező és a tudományos feldolgozó számára. Mulkálkodnunk kell vállvetve, közös erővel, egyértelemmel.’ Nálunk az egyes nemzetiségek tudományos munkálkodása mint általában úgy c téren is eddig — sajnos! — nem igen vált a nemzet szellemi közkincsévé; népfajaink mintegy ignorálták egymást. Pedig minden néptörzsnek kiváló faji érdeke volna, hogy versenyezve minél több tért foglaljon el a haza általános néprajzában, hogy faji jellegét minél jobban megismerje maga és megismertesse a tcstvérnépekkel s az egyetemes tndománynyal, hogy igy biztosítsa egyénisége helyét az összemberiség körében. E tanulmányoknak természetesen nem szabad egyoldaluaknak és kizárólagosaknak lenniük: a haza népeit a közös emberiség s az egész nemzet szempontjából kell tekinteni. Úgy ismerjük a magunkét teljesen, ha összehasonlítjuk a másokéval. Ez általános reflexiók értelmében az alapítandó népvizsgáló társaság czéljáról és szervezetéről következő körvonalokban történt 'egyelőre megállapodás. A magyarországi néprajzi társaság czélja a magyar birodalom és a történelmi Magyarország népeinek tanulmányozása s a kölcsönös megismerés alapján a haza népei közt a testvéries 'gvet-93
