Halász Albert: Az alsólendvai sajtó és a néprajz 1889-1919 (Budapet - Lendva, 1994)

Alsó-Lendvai Hiradó - Gyilkos merénylet…

föl a korcsmáros. Keressük a páros, hasitott rovásokat, melyeknek egyik felét a kötelezett vitte el, a másik füe ocdig a követelőnél maradt. A két félpálca síkját a szélességükben metszették be. Ekként mindegyik egyforma volt. Nem tudták meghamisítani. Szinte többet értek, mint a mostani kettős könyvvitel. Az öreg pásztorokkal faragtassunk olyan rovásokat, a milyeneket alkalmazni szokott. Az etnográfus a rovásból magyarázza meg, hogy a régi népek: a zsidók stb. miért Írnak visszafelé? Azért, mert hajdan csak a rovás járta. Már pedig a balkézben tartott pálcának végén kezdett a jobb kéz jegyeket, betűket faragni, róni visszafelé. Mikor azután a papiroson kezdtek irni, addig a visszafelé való rovás már annyira átment az emberiség vérébe, hogy az Írást is vizszafelé alkalmazta.

Siessünk a pásztorrovások gyűjtésével is. Az általános tankötelezettség eltörli azokat is a pásztorszokásokkal, viseletekkcl, hagyományokkal, mesterszavakkal együtt. A zsidi erdőben láttam pásztort, a ki pántul óban, esernyő alatt őrzött, jó időben pedig — a mi örvendetes — krajcáros újságot olvasott.

Változnak az idők, változnak az emberek !

Nagy súlyt helyezzünk a hires magyar pásztormüvészet alkotásainak összegyűjtésére.

193