Halász Albert: Az alsólendvai sajtó és a néprajz 1889-1919 (Budapet - Lendva, 1994)

Alsó-Lendvai Hiradó - Gyilkos merénylet…

A magyar pásztor az Isten szabad ege alatt, a ráérő idejét faragással tölti, a mivel nagy művészetet fejt ki.

Ha pásztort látunk a városban, a heti piacon, a vásáron, a legelőn, az erdőszélben, kérdezzük meg, van-e nála faragás? A legtöbbjénél van, mert ha maga nem farag is, ajándékba kap a jó faragó barátjától, komájától.

A pásztor zsebjében ott van a „tükrös“, a „tükör fa“, meg a gyufatartó, szép tulipán, rózsa, nefelejts, krizantenum és stilizált levéldiszekkel. Egyik-másikon valóságos ' *\ \ ! I: edl.lk \ .M1!'.!I\ Si't.l 1’istái, avngv

’'.!\.iu\ n !<• >u a csendőrök, a

::asö oa vdig Milini t meg a pajtása Kivi •olu i e.mn. ;■ fannak a/ináu vigabb jelemnek vs a bcivai mulat a szerelőjével. A ia; ok a nepies abiá/oló művészet lebilincselő kedves termékei. Sokszor hasonlítanak a. íijabbaii teltári évezredes festmények, 'esetek naivan ábrázolt alakjaihoz.

Nézzük meg a pásztor tarisznyájának belsejét Azt látjuk, hogy a pásztor késének nyelét kos-szarvból faragta ki, és fölékcsitette képzelő erejének szép termékeivel. Megpillantjuk a sótartóját is. A szarvasmarha szarvából hosszabb karikát fűrészel le. Ennek feneket készít, tetőt tesz rá, s az egészet dúsan kidisziti. Megfigyeljük,

194