Halász Albert: Az alsólendvai sajtó és a néprajz 1889-1919 (Budapet - Lendva, 1994)

Alsó-Lendvai Hiradó - Gyilkos merénylet…

Tanulmányozzuk a pásztorság primitiv használati tárgyait. Meglepetve látjuk, hogy a boltoktól távol élő, magára hagyott ember, milyen leleményességet fejt ki, a mely mellett nélkülözheti az ipari- és gyári cikkeket. Megfaragja a bográcsot tartó szolgafát, melyhez nem használ szeget, drótot, vasat, mégis egész gépezetre jár. Az állat bőrét megcserzi, csontból avagy tüskéből

készített tűvel formás bocskort varr belőle. A nngcserezte bőrből fonja a szép karikásostorát is.

Kutassuk át a szabad természet ölén fölvert pásztorlakokat. Sok népies tárgyat találunk bennük, melyekben azonnal fölismerjük az ősi elemet.

Nagyon érdekes annak a tanulmányozása, hogy az iskolát soha nem látott ember miként jegyzi fő! az őrizetére bízott nyáj, falka, és csordára vonatkozó számadatokat. A násztor ősi nyilvántartása a

i j

rőjja föl késével

vonásokkal, hogy hánybirka bárány született, a

rovás. Fapálcát faiag. í r bemetszett

„jár a keze alá“, lián falu népének hány tehenét őrzi. Tanulnia nyozzuk azután azt, hogy a pásztor az egyes számokat miféle jellel fejezi ki. Érdekes pásztor számokat, pásztor abc-t fedezhetünk föl. A pásztorok rovásait gyűjtsük össze azokkal együtt, a melyeken a befizetett adót rótták fői a község érdemes bírái, avagy a melyeken az adósságot rótta

192