Szivárvány, 1996 (17. évfolyam, 48. szám)
1996 / 48. szám
tésének. Egymás után alakultak a magyar egyházak. A megépített magyar katolikus plébániák száma 96-ra becsülhető. A reformátusok néhány évtized alatt több mint 120 templomot építettek. Testvérsegítő egyesületeket alapítottak temetés, betegség, munkanélküliség esetére. Az első 1882-ben Newarkban, New Jersey államban alakult. Nem sokkal ezután létesültek a Verhovay és Rákóczi Segélyegyletek, amelyek ma William Penn néven még mindig őrzik magyar eredetüket. Az Amerikai Magyar Református Egyesülettel együtt ma is jelentős tagságot képviselnek és kölcsönökkel segítenek a magyar templomok és egyesületi házak megépítésében. Vezetőik minden magyar ügynek, köztük a Magyarok Világszövetségének is támogatói. A második világháború után újabb menekülthullám, az ún. DP-k (Displaced Persons), 56 után pedig a „szabadságharcosok” érkeztek csoportosan és alakították meg szervezeteiket. Ezek képezik ma az amerikai magyarság legaktívabb részét és gyermekeik, az „új nemzedék”, sikeresen épül az amerikai közéletbe. Ma is jönnek a magyarok az óhazából, Erdélyből és a Kárpát-medence többi országaiból is, mind menekültként, mind jobb szakmai lehetőséget keresve. Közösségeink Amerikában Ha mindebből az a kép alakul ki, hogy Amerikában népes és egyben erős magyar közösség él, az egyszerre igaz is, meg nem is. Az amerikai magyarok szívós munkával elismerést és sikereket érdemeltek ki és számosán közöttük közösségük, szakmájuk, intézményeik elismert tagjai, vezetői lettek. Az amerikai magyar szervezetek befolyást szereztek a Fehér Ház, a törvényhozás, az amerikai közélet vezetőinél. Áldozatos munkával segítik az anyaország és a Kárpát-medence magyarjait. Az is igaz azonban, hogy egyre jobban elöregednek és fogynak az egykori erős magyar közösségek. New Brunswick, Bridgeport, New York, Pittsburgh, Cleveland, Chicago magyar „gettói” már csak emlékekben élnek. Valamikor Cleveland Budapest és Bukarest után a harmadik legnagyobb magyar város volt. New Brunswick (NJ) lakóinak többsége magyar volt, ma 2-3%. Ahogy az új generáció anyagilag gyarapodott, ugyanúgy kiköltözött a kertvárosokba, mint amerikai kortársai. Templomaik nagy része olyan környékeken áll, ahova ma már csak vasárnapokon térnek vissza a magyarok, vagy még akkor sem, a környék leromlottsága miatt. Még akkor is, ha magyar származásuk miatt eljárnak a magyar templomba, ott már szívesebben vesznek részt angol istentiszteleten. Az elnémult harangok, bezárt iskolák, megszűnt egyesületek egyre gyakoribbak. Ez természetesen nem csupán magyar jelenség, hanem összefüggésben áll a modern társadalom intézményeinek általános lazulásával. Viszont éppen a Magyar Cserkészet közösségteremtő és -formáló képessége bizonyítja, hogy van igény erős és fegyelmező kötelékre ifjúságunkban, és ez az összetartó érzés az, amire magyarságunk megtartásában is számíthatunk. A katolikus templomokat ugyan magyar áldozat és verejték építette fel, de ezek nem a közösségek, hanem a püspökségek és rendek tulajdonai. Ahol az olasz, ír vagy portorikói közösség népesebb lesz, ők veszik át a magyar szellem egykori erődjeit. Az eredeti 96 plébániából már csak 37 működik, de csak 28-ban van valamilyen szintű magyar szolgálat. A New York-i Szent István templomban magyar király képe áll őrt, de már az ír plébános mellett csak Csorba Domonkos atya biztosítja annak magyar szolgálatát. Kétséges, hogy esetleges távozása után lesz-e ott még magyar mise. A New Brunswick-i Szent László-132
