Szivárvány, 1996 (17. évfolyam, 48. szám)
1996 / 48. szám
To philosophize To philosophize means to do nothing and to know nothing to be fully alive to one’s uselessness - worthlessness all great philosophies are useless, worthless, have only intrinsic value, but otherwise serve no direct purpose, have no direct use no use - no dividend - no interest - no yield - and that’s how it should be a filozofálás a semmittevés és semmittudás beismerése - annak jegyében áll és így van ez rendjén filozofálni annyi, mint úgy elmélődni, hogy annak semmi „értelme”, semmi haszna, semmi hozama, semmi járadéka/kegydíja-kamatja/sápja-prebendája/renumerációja-jövedelme/javadalmazása ne legyen az a filozófus, ki haszonra dolgozik, nem bölcselő; nem a létállandó keresője - a léthogyan vizsgálója aki vélné, hogy keresőben „rátalált” az igazságra, vagy annak egy szemerkéjére, és ebbeli „igazát” igaza hasznával bizonyítja, az letért a hogyanvaló lét keresésének útjáról, s nem filozófus, hanem imposztor Az imposztorság mint mesterség On ne devrait écrire des livres que pour y dire des choses qu’on n’oserait confier ä personne.' Cioran, DE L’INCONVENIENCE D’ÉTRE NÉ Az imposztornak sok fajtája és félesége van: messiás-imposztor, vallásalapító vajákos, ideológiagyártó hályogkovács, államalapító lángoszlop, dinasztiaalapító rablólovag; mások imposztorságán élősködő imposztor (ún. alimposztor, ie. satrapa, defterdár, pap); ön- és közámító imposztor ezek nemcsak hogy a hogyanvaló lét keresőjének tekintélyét is elorozzák, de szólamait is plagizálják-és használják a maguk malmára-hajtó víznek; és még magatartásformáit is eltanulják s leutánozva - pózzá parlagiasítják: csak hogy ami az összetéveszthetőségből lefölözhető, azt lefölözzék csakhogy az értő szem előtt nem tudnak rejtekezni - hiszen önkéntelen önleleplezők; ha egyébbel nem, hát már csak azzal is, hogy mindenkor-mindentudók - a „hogyanság” vezérképviselői és a „marketing” kizárólagos megbízottjai az orákulum talárjában alszanak, abban reggeliznek szentnek nyilvánítják székletüket-vizeletüket és drága pénzért, unciánként mérik ki ájtat-bodegáikban, imposztor-bojtáraik „javallatai” alapján- szemben a filozófussal, aki azon kezdi, hogy semmirekellő, semmihez-nem-értő, semmikor-semmit-nem-tudó, mit-sem-érő szégyenérzetében szemérmes és visszavonuló magányszentelő - magánakvaló 1 Könyvet csupán azért kéne írni, hogy elmondjuk benne mindazt, amit senkinek nem mernénk megvallani. 11
