Szivárvány, 1995 (16. évfolyam, 45-46. szám)

1995 / 45. szám

Hagyja a képet is, a pénzre sem ügyel, maradjon ott egy szétoldódott kötegben. Néhány bankjegy alápilinckázik a szőnyegre. De nem járna el tisztességesen, ha elfogadná, amit a fotográfus mutatott neki. Hiszen vakok a férjek. Vakok. Este megint fölkerekedik. Későre jár, a konyha sötétre hűlt. Átel­­lenből vízcsobogás szüremlik oda. Csöndben benyit az ajtón és megáll előtte. A fürdőzőnek csípheti szemét a sampon, mert kapkodva mosakszik. Vastag fehér hab­takaró burkolja fejét és a gleccser patakja szagoson csurran végig az arcán. Semmi sem lát­szik belőle. Képtelenség eldönteni tehát, hogy melyik portré helyes: a talált, vagy az ott­hagyott. Összeszáradt a benseje. Nagyot nyel, hátha fölszakadna, ami lerakodott. Majd tudomá­­sulvevőleg bólint, és a gang felé indul. Vissza, a falon át. Budapest, 1995. január 13. 61

Next

/
Thumbnails
Contents