Szivárvány, 1995 (16. évfolyam, 45-46. szám)
1995 / 45. szám
Reb Jichak Leginkább csak sóba mártott kenyeret evett, de sorsában megelégedetten nemzett tíz gyereket reb Jichak metsző és tanító ősöm, ki betartott minden parancsolatot, ki éjfélkor is, ha ütött a falióra imádkozott. Jeruzsálem pusztulását siratta és.hitte, hogy talán épp azon a hajnalon hasad meg az ég kárpitja -a Messiás eljövetelével aludt el - örökre. A Es Apád... Az ázott posztó illata orrodban van-e még? Látod-e az eget olyannak, mint amikor a magasba emelt a baka ? - A hónod alatt két nagy tenyerét érzed-e? Azt, hogy ott lebegsz fönt kinyújtott karja hegyén örökkétig is, hiszed-e? A lakkbetétes két kalimpáló gyerekcipődet, s apád arcát lent látod-e? - Föntről a fejét, a vállát, ázott katonaköpenyét, két bakancsát és azt a tócsát, amelyben megláttad tükörképedet, amikor végleg letettek, lábad alatt a földet tudod-e? Megérkeztél-e le, oda? Hova tűnt el a katonaköpeny - és apád? 50
