Szivárvány, 1995 (16. évfolyam, 45-46. szám)
1995 / 45. szám
AZ „INSTRUKCIÓ A LETARTÓZTATOTTNAK” CIKLUSBÓL Februárban Februárban messze a tavasz, mivel ott, a hónapvégi pusztán, a fehérség oly tere havaz, hogy a hófúvás is megvakul tán. S ütésektől házak fala dong, s reszket, mint liget, lombvesztve-félve, mely fölött a téli szél dühöng, s hajfürtökké őszül hófehére. 1964. február 15. Börtön. Instrukció megszomorítottaknak „Nagyon boldogtalan ne légy, és Legfőbb, ne titkolózz...” A. A. Ahmatova A buszra vártam Irkutszk városában, a csapba falazott vizet vedeltem, falni megzöldült hússaláta várt a repülőtéri, éji étteremben. A gép dörgése ébresztett fel végre, s a rádióvalcerre táncot jártam, majd kigurultam a repülőtérre, s a földtől búsan elszakadt a lábam. És már atlasz-felhő alatt repültem, érezve: épp oly hontalan, mint régen, s szajkóztam, míg a mélység felett függtem: a feneketlen magány, az a lényem. Nem érdemes a mártír-életet se erőltetni keserű makacsságból. Külhon, haza egyforma közel esnek, mint zsákutcával szomszédos a távol. 1962. június 6. (Baka István fordításai)
