Szivárvány, 1995 (16. évfolyam, 45-46. szám)

1995 / 45. szám

1.2232 A legkisebb fogalmakkal dolgozva gondosan el kell választanunk egymástól a nyelvi kifejezésben az érzelmet és a leíró tartalmat.

1.2233 Társadalmi létünk leíró minimálfogalma olyan rajzolat, amelynek inkább több, mint kevesebb hányadával értenének sokan egyet.

1.2234 Olyan összkép ez, amely ilyen-olyan formában jelen van minden józan társas szemléletben és társadalomtudományi gondolkodásban.

1.224 Ha, annak ellenére, hogy célunk a leíró jelleg, mégis hallatna magáról értékvilágunk, erkölcsi felfogásunk vagy ízlésünk, úgy e vallomásaink mintegy önmagukat fogják lokalizálni.

3.0 Legyen itt entitás mindannak a neve, ami van, volt vagy lehet, amiről gondolkodhatunk vagy szólhatunk.

3.01 Ha minden létkérdést zárójelbe akarnánk tenni - mint ahogy épp ellenkező a célunk úgy az „entitás” kényelmes utalószó volna mindarra, aminek létezési módja ott és akkor közömbös.

3.02 Az entitások fdozófiai megragadásában szintén érvényesül, hogy valamennyi létező eredmény és kezdet is lehet. Ez másként azt jelenti, hogy a bölcseletben mindenütt találunk körkörösséget.

3.021 Ha például a társadalmat, a létezőket és a személyt emeljük ki, akkor persze - egy-egy vonatkozást említve - teljesül, hogy a társadalom és a személy része az entitások rendjének, hogy minden létező a személy számára adott, valamint hogy a társadalom teszi lehetővé a személyt és így a létezők megragadását is.

3.1 Az entitások között nyilvánvalóan vannak anyagiak és szellemiek. Akadnak továbbá olyanok, amelyekben egyaránt szerepet játszanak anyagiak és szellemiek, s ezért leggyakrabban inkább nem jut eszünkbe róluk egyik minősítés sem.

1.31 A megfontolt filozófia semmiféle entitást sem értelmez pusztán egyetlen

(mégoly fontosnak tekintett) dimenzió mentén, hanem mindenkor fogalomnyalábokat hív segítségül, fogalompárok és fogalommezők együtteseit alkalmazza.

1.311 Az idealizmus és a materializmus leegyszerűsítő szembeállítása alighanem mindig ösztönös politikai késztetések nyomán érvényesül, bár kétségtelen, hogy egyegy gondolati séma vagy gondolkodási habitus minősítésekor nem ritkán szerencsés a „bomírt idealizmus” vagy a „vulgármaterializmus” megjelölés.

1.321 Mint ahogy az sem vitás, hogy van istennel operáló és istennélküli világlátás és bölcselet. A vallások isteneikkel egyetemben nyelvjátékok. Isten tehát beszédmód.

1.322 Az istenek képzetének-fogalmának feltőltöttsége széles skálán változhat a más terminussal jelölhető majdnem üres fogalomtól a jól meghatározott személyes istenig.

1.33 Nekünk semmi szükségünk a létezők fölösleges szaporítására, ezért nem lépünk be egyetlen istenre hivatkozó diskurzusba sem. Ez nem jelenti azt, hogy az ilyen diskurzusok motívumainak megértése ne volna igen lényeges teendő.

1.34 Az isteneket a legszemélyesebb késztetésektől a hamisítatlanul politikai motívumokig fel lehet használni.

4.0 Személy, ember, egyén, személyiség - az ilyen szavaknak nagyjából azonos a jelölete, az értelme azonban igencsak különbözik.

4.1 Az ember test és szellem.

4.11 A születéssel kapjuk testünket és ezzel a szellem lehetőségét, mint ahogy fizikai hordozó nélkül szellemünk is kialszik.

4.111 A test tehát a szellem szükséges feltétele, nem elégséges azonban, lúszen

önmagában véve korántsem határozza meg a szellemi tartalmakat.

4.12 Hogy a test miként nyújt otthont a szellemnek, az a természettudós szá129