Szivárvány, 1995 (16. évfolyam, 45-46. szám)

1995 / 45. szám

1.2232 A legkisebb fogalmakkal dolgozva gondosan el kell választanunk egy­mástól a nyelvi kifejezésben az érzelmet és a leíró tartalmat. 1.2233 Társadalmi létünk leíró minimálfogalma olyan rajzolat, amelynek inkább több, mint kevesebb hányadával értenének sokan egyet. 1.2234 Olyan összkép ez, amely ilyen-olyan formában jelen van minden józan társas szemléletben és társadalomtudományi gondolkodásban. 1.224 Ha, annak ellenére, hogy célunk a leíró jelleg, mégis hallatna magáról ér­tékvilágunk, erkölcsi felfogásunk vagy ízlésünk, úgy e vallomásaink mintegy önmagukat fogják lokalizálni. 3.0 Legyen itt entitás mindannak a neve, ami van, volt vagy lehet, amiről gon­dolkodhatunk vagy szólhatunk. 3.01 Ha minden létkérdést zárójelbe akarnánk tenni - mint ahogy épp ellenke­ző a célunk úgy az „entitás” kényelmes utalószó volna mindarra, aminek létezési módja ott és akkor közömbös. 3.02 Az entitások fdozófiai megragadásában szintén érvényesül, hogy vala­mennyi létező eredmény és kezdet is lehet. Ez másként azt jelenti, hogy a bölcseletben mindenütt találunk körkörösséget. 3.021 Ha például a társadalmat, a létezőket és a személyt emeljük ki, akkor per­sze - egy-egy vonatkozást említve - teljesül, hogy a társadalom és a személy része az en­titások rendjének, hogy minden létező a személy számára adott, valamint hogy a társada­lom teszi lehetővé a személyt és így a létezők megragadását is. 3.1 Az entitások között nyilvánvalóan vannak anyagiak és szellemiek. Akad­nak továbbá olyanok, amelyekben egyaránt szerepet játszanak anyagiak és szellemiek, s ezért leggyakrabban inkább nem jut eszünkbe róluk egyik minősítés sem. 1.31 A megfontolt filozófia semmiféle entitást sem értelmez pusztán egyetlen (mégoly fontosnak tekintett) dimenzió mentén, hanem mindenkor fogalomnyalábokat hív segítségül, fogalompárok és fogalommezők együtteseit alkalmazza. 1.311 Az idealizmus és a materializmus leegyszerűsítő szembeállítása aligha­nem mindig ösztönös politikai késztetések nyomán érvényesül, bár kétségtelen, hogy egy­­egy gondolati séma vagy gondolkodási habitus minősítésekor nem ritkán szerencsés a „bomírt idealizmus” vagy a „vulgármaterializmus” megjelölés. 1.321 Mint ahogy az sem vitás, hogy van istennel operáló és istennélküli világ­látás és bölcselet. A vallások isteneikkel egyetemben nyelvjátékok. Isten tehát beszédmód. 1.322 Az istenek képzetének-fogalmának feltőltöttsége széles skálán változhat a más terminussal jelölhető majdnem üres fogalomtól a jól meghatározott személyes istenig. 1.33 Nekünk semmi szükségünk a létezők fölösleges szaporítására, ezért nem lépünk be egyetlen istenre hivatkozó diskurzusba sem. Ez nem jelenti azt, hogy az ilyen diskurzusok motívumainak megértése ne volna igen lényeges teendő. 1.34 Az isteneket a legszemélyesebb késztetésektől a hamisítatlanul politikai motívumokig fel lehet használni. 4.0 Személy, ember, egyén, személyiség - az ilyen szavaknak nagyjából azo­nos a jelölete, az értelme azonban igencsak különbözik. 4.1 Az ember test és szellem. 4.11 A születéssel kapjuk testünket és ezzel a szellem lehetőségét, mint ahogy fizikai hordozó nélkül szellemünk is kialszik. 4.111 A test tehát a szellem szükséges feltétele, nem elégséges azonban, lúszen önmagában véve korántsem határozza meg a szellemi tartalmakat. 4.12 Hogy a test miként nyújt otthont a szellemnek, az a természettudós szá­129

Next

/
Thumbnails
Contents