Szivárvány, 1995 (16. évfolyam, 45-46. szám)

1995 / 45. szám

képviselőjeként tevékenykedik (legyen szó akár valamely értelmiségi, akár egy-egy nemértelmiségi csoportosulás társastudatáról).

1.212 Ha ebben az írásban filozófust vagy bölcseletet említünk, úgy az alapvető fdozófusi élethelyzetet tartjuk szem előtt, hacsak nem jelezzük másként.

2.0 A társadalomról gondolkodva valójában minden kezdet eredmény és minden eredmény kezdet.

2.1 Például egyént, csoportot és társadalmat különböztetve meg egymástól, világos, hogy az egyén a csoport és a társadalom gyökere, hogy a csoport hordozza az egyént és a társadalmat, s hogy a társadalom van a csoport és az egyén alapjában.

2.2 Érdekes ezért az eszmélés folyamata, jelentősek annak az érlelődésnek az eredményei, ahogy fokozatosan felnőtté válva - szolgaibban vagy épp autonómabb módon fogadott és alakított hatásokra - szemléletünkben valamelyest önállósulnak az egyébiránt nem ritkán elválaszthatatlan tényezők.

2.21 Vagyok én, a nem-énben pedig vannak emberek, élőlények és különböző állagú és fajtájú tárgyak. Vannak ismerősök és ismeretlenek, vannak akik szeretnek, akiknek közömbös vagyok és akik nem szeretik. Vannak, akik szeretik egymást, akik közömbösek egymásnak és akik nem szeretik egymást. Vannak, akik nevetnek és boldogok, és vannak, akik sírnak és kétségbeesettek. Vannak nyelvek, amelyekbe beleszülethetek és olyanok is, amelyeket meg kell tanulnom. Van, ahova bemehetek és van, ahova nem mehetek be, van, ami a mienk, az enyém, és van, ami nem a mienk és nem az enyém, van, akinek többje van és van, akinek kevesebbje van, van, ahova eljutok és van, ahova nem jutok el. Van ismerős arc, és van ismerősarc és sokarc. És így tovább.

2.22 Vannak személyek és dolgok, tárgyak és helyzetek, tulajdonságok és viszonyok, események és folyamatok, mezők és topográfiák. És így tovább.

2.23 Ha így egy szuszra minden elkülönbözést és összetartozást fel tudnék sorolni, akkor valójában ennek az írásnak a tartalmát volnék képes eldarálni.

1.22 Ez filozófiai mű. Magától értetődőségekért folytatott küzdelem terméke.

1.221 Az evidenciák korántsem tűntek el világunkból. Minden gyakorlati személy életvezetése meg nem kérdőjelezett adottságok szövevényén alapul. S inkább csak életük rendhagyó vagy szélsőséges helyzeteiben gondolkodnak el olyasmiken, amivel a filozófus percről percre küszködik.

1.2211 Ami bennünket illet, legfogékonyabb éveinkben senki sem fogta kezünket és nem segített abban, hogy tevékeny gyakorlati személyekké válva feltöltődjünk magától értetődőségekkel.

1.2212 A gyakorlati személyek magától értetődőségei továbbá igen rendezetlen és ellentmondásokkal terhelt állapotokat mutathatnak. (Akár egy-egy fejben, akár fej és fej között.)

1.2213 Egyébként meg túl sok minden történt e században ahhoz, semhogy beérhetnénk valamely gyakorlati élettevékenység szegletével és ne kényszerülnénk arra, hogy filozófussá is váljunk.

1.222 Az evidenciák számos feladatot tölthetnek és töltenek be. A gyakorlati ténykedés szemléleti kereteit adják, közöset kínálnak az elkülönbözőnek, segíthetik a lélek és az akarat megbékélését.

1.223 A magától értetődőségek ilyen rajzainak elkészítésével arra törekedünk, hogy társadalmi létünk legkisebb fogalmát adjuk meg. Röviden, ha nem is épp három szóban.

1.2231 A minimálfogalmak hálózatai világos és egyszerű összetevőkből világos és egyszerű összképet hivatottak adni.

128