Szivárvány, 1995 (16. évfolyam, 45-46. szám)
1995 / 45. szám
A. GERGELY ANDRAS Kisajátítás és szerkezetformálás Kormányzati „sikerek” a politikai uralom mezején (1990-94) A rendszerváltás kormányzata elérkezett az első nagy megméretés elé. Kevesen vállalhatják, hogy mérlegre állítják tevékenységének hasznát, kárát, várható sikerét, és hogy előre látható buktatóit összegezzék.* Minden összegző kísérlet szükségképpen elfogult, szűkmarkú ahhoz a korszakos igyekezethez képest, amelyet az Antall-kormány tevékenysége három és fél esztendeje alatt mutatott. Vállalva azonban, hogy nem minden téren, csakis egy metszetben: a társadalom nagyszerkezetének átalakítása terén végzett munkáját tekintem, mégis érdemes az eredményességet latolgatni, amely mindig és mindenhol az új uralkodók színrelépésének és lelépésének értékelésére szolgálhat. Nyilván el lehetne mondani, mi mindent tett a kormányzat a privatizáció terén, a munkaerőgazdaság átmeneti állapotának változtatása terén, a médiák visszavétele terén, a gazdaság kiárusítása terén vagy a kultúra központi irányítás alá vételének területén. Ezek önkritika nélküli elősorolása azonban a kormányzati szóvivők feladata, nem a társadalomkutatóké. Ha viszont arra kérdezünk rá: mit ígért az életbelépő Antall-kormány az „ancien régime”, az „átkos” rendszer átalakításának egyik kulcsfontosságú kérdésében, a társadalom rétegződésének megváltoztatását illetően, akkor bizony a mai mérleg már kevésbé lenne vállalható a kormányszóvivők hangnemében. Struktúra-kép cs kormánypolitika Első lépésként illene néhány sorban jellemezni azt az ideológiai és társadalmi képet, amelyet a kormányzat képviselői az elmúlt években a társadalomról megformáltak maguknak. Nos, erről vajmi keveset tudhatunk meg, ha a kormányzati megnyilatkozásokat tekintjük. Ha a történelmi időben csak a Németh-kormányig megyünk vissza, már ott is tapasztaljuk a teljes tájékozatlanságot a társadalom szerkezetét, szociológiai jellemvonásait, politikai * E dolgozat nem makroszociológiai témakört vállal, annak ellenére, hogy a rendszerváltoztatás ideológiájában szereplő legfőbb ígéretet, a szerkezetváltoztatást, és annak néhány feltételét választja tárgyának. Közelítésem elsősorban a kormányprogram ígéreteit és a változó társadalmi valóságot veszi nagyító alá, anélkül, hogy alaposabban belemenne a hatalom kisajátításának, a legitim uralom megvalósításának történetileg kiemelkedő eseménysorába. Analízisem elsősorban a kormánypolitika ideológiai bázisára, a kormányzat programos ígéreteire koncentrál, s azt igyekszik körüljárni, miben maradt el már induláskor a kormányzat rendszerváltó programja, milyen társadalmi háttérrel .kalkulált” az új politikai vezetőréteg és mi történt az elmúlt három esztendőben a politikai illetve a társadalmi rendszerváltozás szereplői szempontjából. írásom eredeti alakjában egy hosszú, féléves kutatási periódust követő vitaanyag volt a Korridor Politikai Kutatások Központja elnevezésű tudományos műhelyben, amelynek tagjait köszönet illeti dolgozatomról mondott kritikus véleményükért, s azért, hogy vállalták a hálátlan feladatot, a kormányzat kritikai elemzését, amely kötetformában jelenik majd meg. 113
