Szivárvány, 1992 (13. évfolyam, 36-37. szám)
1992 / 36. szám
csengő elnevezések, mint Apácazárda, meg Galambok Háza helyett ma a régészek egyszerű számokkal jelzik a különböző épületeket, piramisokat, struktúrákat. A négy épület korántsem egyforma. Legnagyobb a nyolcvankét méter hosszú északi szárny, és ennek a leggazdagabb a dekorációja. A legkisebb a keleti épület, negyvennyolc méter. A déli épület csúcsíves kapuján - "maya ív" - jutok be a spanyol padokra emlékeztető udvarra. Megakad a csodálkozó tekintet, nem tudja fölfogni a látványt. Az épületek homlokzatán fantaszükus frízek, tekergő kígyók, geometrikusmágikus ábrák, és közöttük az Esőisten ábrázolása, különböző formákban. A keleti épület négy sarkán fedezem föl azokat a különös, elefántormányra emlékeztető faragványokat, melyek fantaszükus találgatásokra adtak és adnak alkalmat. Valójában az Esőisten ábrázolásának egyik formája. Az Apácazárda alatü enyhén lejtős völgyben van a pelotapálya - korántsem akkora, mint Chichén Itzában - s a völgy túloldalán a Nagypiramis, melynek nagyobb részét kőtörmelék és bozót borítja, csak az északi oldal lépcsőjét tisztították le. A tetőn lévő struktúra soha nem volt templom, ám összekapcsolják a Mágus legendájával és "A törpe házának" nevezik. A Nagypiramis délnyugaü oldalán ösvény visz át a valamivel alacsonyabban fekvő teraszra, melyen a "Kormányzó Palotáját" csodálhatom meg. Az amerikaniszüka joggal nevezi az ősi Amerika "legszebb épületének". Csaknem száz méter hosszú, kilenc méter magas homlokzatának kiképzéséhez húszezer művészi módon megmunkált, kifaragott követ használtak föl. A "puuc-stílus" ragyogó példája. Két szélső traktusát hatalmas máya-ívek teszik változatossá. Valóban lehetséges, hogy Uxmal uralkodójának palotája volt. Erre vall az a nagyobb helyiség is, mely trónterem lehetett. Egyébként itt vert tanyát Stephens és Catherwood, amikor Uxmalba éreztek. A Palota előtü téren öt lépcső visz föl a kétfejű jaguár oltárához. Egyik feje északra, a másik délre néz. Ám a jaguároltár és a Palota között magányos oszlop ágaskodik. Valójában nem oszlop, hanem egy hatalmas, kőből kifaragott - fallosz, melyet a század elején régészek illendőnek tartottak kiásni és - megfordítani... A maya művészetben különben igen ritka a szexualitás ábrázolása, és ez a fallosz is a termékenység egyik szimbóluma. A teraszról áttekinthető az egész romvilág. A "Galambok házának" különös "taréja", a "Teknősbékák Házának" frízén kiformált teknőcök. Az őserdő eltakarja, sok ezer teocallival együtt, az "Öregasszony Házát", melyben a legenda boszorkánya lakott. Kirajzolódik az Apácazárda gyönyörű struktúrája, páratlan kompozíciója, melynek nem csak távlati képét és számos részletét rajzolta le Catherwood, hanem mérnöki pontossággal az alaprajzát is. Mindenek fölött uralkodik és őrködik a Mágus piramisa. Talán a páratlan kőhegy gyomrában rejtőzik a mayák egész múltja. Ott kuporoghat még a törpe Mágus is! A templom szörnyeteg-szája mindent lenyelt, Időt és történéseket, s bár tátva maradt, de néma lett. Marad a titok, amit csak a halottak tudnak. Yucatán fővárosából, a 16. században spanyolok alapította Meridából kis kétmotoros géppel repülünk Villahermosába. Alig landolunk és érjük el a repülőtér fogadócsamokát, lezúdul az igazi tópusi eső. De mire a formaságokon átesve bérelt kocsinkkal 80
