Szivárvány, 1992 (13. évfolyam, 36-37. szám)

1992 / 36. szám

amely a múltban minőségi, hiteles, mértéktartó, mérvadó lappá tette. írtam erről egy cikket is, ami remélhetőleg már a lap következő számában megjelenik.

K.Cs.: Mi a véleményed a Charta-91-ről, amit - jóllehet igen csak sokan a benne rögzített "demokratikus minimum"-elvek túlzott puhasága miatt bíráltak - az MDF vezető hangadói nem nagyon írtak alá?

N.K.: Ennek okát, minthogy sem a pontos szövegét, sem a politikai szövegkörnyezeten belüli világos értelmét innét nem ismerhettem meg egyenlőre, nem tudhatom. Azt viszont így látatlanban is sajnálom, hogy akik kibocsátották ezt - mint mondod - nem juttatták el véleményezésre, hozzászólásra Magyarországon kívül élő magyarokhoz, vagy legalább azok olyan vezetőihez, mint pl. Domokos Géza, Szőcs Géza, Sütő András, Kányádi Sándor, Kántor Lajos, Cs. Gyimesi Éva, Dobos László, Gál Sándor, Duray Miklós, és a kárpátaljai meg a jugoszláviai magyarság vezető értelmiségei - hogy magunkról, nyugaton élő magyarokról ne is szóljak. Közvetetten ez mintha azt jelezné, hogy a Charta kibocsátói minket nem tekintenek a nemzet részének. A ma nemzetének, amelyikbe mi viszont beletartozónak érezzük magunkat. Ennek sem tudhatom okát, de fontosnak tartom az együtt-gondolkodást, együtt-cselekvést. A hatalmak határai azelőtt sem tudták ezt megakadályozni - gondoljunk csak például a svájci Bibó-kötetekre, a párizsi Magyar Füzetekre, Sütő drámáinak, Konrád regényeinek New York-i sikerére, Illyés Janics-előszavára és Csoóri Duray-előszavára - most aztán már még szabadabban és hatásosabban dolgozhatunk együtt - és szerintem együtt kell dolgozzunk - az összmagyarság érdekei érvényesítéséért.

K.Cs.: Idehaza alig múlik el nap anélkül, hogy ne hallhatnánk a "lakitelki szellem" kifejezést. Számodra milyen értelmet hordoz ez a pártszlogen?

N.K.: Nem párt- és nem szlogen-értelmet. Hanem olyan értelmet, amilyet 1956-ban a Petőfi köri, és a szegedi, meg a pesti műszaki egyetemi MEFESZ-gyűlések hordoztak. Vagyis: úgy megindítani a társadalom szabadság- és demokrácia-irányú önszervezését, hogy kockázatokat is vállaló bátorsággal kimondunk addig tiltott igazságokat és igyekszünk megfogalmazni osztatlan és oszthatatlan közös magyar érdekeket.

K.Cs.: De vajon a demokráciának előfeltétele-e az effajta nemzeti egység, vagy a demokrácia inkább a részekre tagolódott, esetleg konfliktuózusos viszonyban álló különféle társadalmi erők közti harc valamiféle eredőjeként képzelhető-e el inkább? Nem az-e a korszerűbb értelemben vett demokrácia, ha a réteg-, érdek-, csoport-kü* Azóta elolvastam a "Demokratikus Charta 1991" szövegét és sajnálom, hogy nem egyenes őszinte beszéd és nem is - ahogy pedig a címe ígéri - a magyar demokrácia alaptéziseit taglaló okmány, hanem olyan - természetesen teljesen jogos - ellenzéki interpelláció, amely politikai aktualitások ügyeiben szándékszik kifogásokat emelni, de tényközlés helyett csak utal, adatszolgáltatás helyett csak inszinuál. Még sajnálatosabb, hogy a Charta néhány aláírója elleni szabadság-csorbító kormányfői megnyilvánulások az interpellációk némelyik sejtetett diagnózisának valósságát jelzik. (N.K. 1991. december 11.)

68