Szivárvány, 1992 (13. évfolyam, 36-37. szám)
1992 / 36. szám
CÚTHJÁNOS ✓ Árnyékban Aranypor szitált alá az égből, s a játék hevében magasra szökkent a labda, fel az álmok égi birodalmába. A két játszópajtás szárnyaló képzelete számolatlanul terelgette az égi tüneményeket és a földi perceket. így eredtek önfeledten kergetőzve, megváltani a környező mesevilág valóságát. Mígnem kisördög lopakodott közibük: A játék kiteljesült, a labdázást célbadobás váltotta fel, s azt követően már igazán csak a birkózás maradt hátra. A csúfnevek akkor kerültek elő, mikor a játékszabályok túlontúl megszaporodtak és összegabalyodtak. A csemetékre felügyelő két szülőanya, a diófa és a házi munka árnyékában ezúttal bőségesen áldozhatott a falu ügyes-bajos dolgainak. Elcsemegéztek egy-két váláson, bizonytalan jegyességen és biztos terhességen... Az ítélőképességében megingathatatlan két szülő tüstént közbelépett, mihelyt ráeszmélt, hogy a két csemete javában püföli egymást. Az asszonyok közibük álltak a marakodóknak, s nyomban hozzáláttak a nézeteltérések tisztázásához. S mivel a szomszédasszonyok közt az utolsó szó dicsősége talán még az igazságénál is nagyobb - s egyenlőre mindketten egyforma meggyőződéssel bizonygatták saját csemetéjük ártatlanságát - hát egyikük vélni kezdte, hogy a viszály a szülők vétkeiből ered, azaz, a szomszéd kölyök nyilván az otthoni légkörből szívta magába a gonoszságot, holott az ő gyereke feddhetetlen és makulátlan. Nosza, a másik asszony, erre föl olyasformán fordította visszájára a vádaskodást, hogy tudomása szerint csak a szomszédasszony famíliájában élt egy olyan atyafi, aki a saját bélyegzőjét sütötte a koma birkáira... S ez volt az a pillanat, amikor már lehetetlen volt tovább hallgatni a szomszédasszony leánykori félrelépéseiről, amelyeket, részletes ecsetelésük folytán, talán maga a ráolvasó asszonyság is megirigyelt... És hát végtére is, miféle vádaskodás az, amely nem felel meg sértésnek is egyben? így lépett ki a két szomszédasszony a diófa árnyékából, s helyezkedett egy hoszszan tartó viszálykodás még sötétebb árnyékába. A viszálykodást kezdő gyerkőcök, akik most kissé távolabb, a homokban játszottak, s helyreállt barátságuk felett már a jóságos homoki manók őrködtek, mit sem tudtak arról, hogy szüleik most göngyölítik fel dédapáik vétkeit, s hogy még az is itt dől el, melyikük megy majdanán más nyelvű iskolába, nehogy osztálytársa lehessen a másiknak... 37
