Szivárvány, 1992 (13. évfolyam, 36-37. szám)
1992 / 37. szám
FEKETE Sándor: Petőfi és Széchenyi. Kortárs, 1969, 452. p. JANCSÓ Elemér: Döbrentei Gábor és gróf Széchenyi István. Szellem és Élet, Kolozsvár, 1942. PINTÉR Kálmán: Széchenyi és Vörösmarty. Magyar Állam, 1897. április 10 és 11. VISZOTA Gyula: Széchenyi, Vörösmarty és az Akadémia működésének első évei. Budapesti Szemle, 1909, 138. kötet, 1. p. VISZOTA Gyula: Széchenyi és Czuczor Gergely. Akadémiai Értesítő, 1911, 33. p. A felsorolás természetesen nem meríti ki Széchenyi írókhoz, költőkhöz fűződő személyes kapcsolatait, így pl. hiányzik Berzsenyi, Kisfaludy és Kölcsey. Mindamellett akkor kaphatnánk teljes képet, ha a kölcsönösség jegyében mindkét oldalt figyelembe vennénk, történetesen Széchenyi alakja a kortársi magyar irodalomban, ez a kísérlet azonban szétfeszítené az adott kereteket. Érjük be ezért Kazinczy Ferenc Gróf Széchenyi Istvánhoz és a legjelentősebb, Arany János Széchenyi emlékezete című versének megemlítésével. Az utalásból kivehető volt, hogy az alábbiakban a magyar irodalmat, közelebbről a kortársi magyar lírát kísérjük nyomon Széchenyinél, de ebben a vonatkozásban is szűkíteni kell, ugyanis nem vállalkozhatunk Széchenyi valamennyi művének ez irányú felgöngyölítésére, hanem az ösztönzés szándékával forrásként Naplója 1982. évi összevont magyar nyelvű kiadására, továbbá a Hitélte (1830) és A Kelet népe (1841) című munkájára szorítkozunk. Az eredetiség kérdése Mielőtt nyomkeresésre indulnánk, elengedhetetlennek tűnik a Széchenyi-jelenség betájolása, behatárolása. Élete és műve helyes megítélése szempontjából szükségesnek mutatkozik annak tisztázása, vajon légüres térben mozgott-e Széchenyi, és mintegy isteni szikraként ötlötte-e ki alkotásait, vagy pedig felkarolta a legégetőbb ügyeket, velük járulva hozzá az új Magyarország megteremtéséhez? Széchenyi személyiségét és jelentőségét semmivel sem kisebbíti, ha tisztázunk néhány, inkább a közgondolkodásban elterjedt téves felfogást. Tudományos szempontból természetesen egyik sem szorul kiegészítésre, helyesbítésre. A jubiláns év kapcsán hallható volt pl., Széchenyi alapította a Magyar Tudományos Akadémiát, illetve eredeti nevén a Magyar Tudós Társaságot. Az említett okokból nem án megjegyezni, hogy az idevágó beterjesztést Felsőbüki Nagy Pál tette meg az alsótáblán, Széchenyi csupán egyévi jövedelme felajánlásával járult hozzá a terv későbbi megvalósításához. Mi több, a Bécsben élő Decsy Sámuel Pannóniái Féniksz avagy hamvából feltámadott magyar nyelv című, 1790-ben kiadott munkájában - csatlakozva Bessenyei hasonló indíttatású (1781), Révai Miklós által szorgalmazott (1790) tervéhez — feltárta egy Magyar Tudós Társaság felállításának szükségességét, vázolva működését. Hasonló módon nincs kezdet nélkül a Lánchíd tervének Széchenyi szerinti gondolata sem. Eltekintve attól, hogy ő ugyan már 1821. január 4-én egyévi jövedelmét 130
