Szivárvány, 1992 (13. évfolyam, 36-37. szám)
1992 / 37. szám
előfizetővel. Ha azt vesszük alapul, hogy a szlovéniai magyarok összesen csak 8322 lelket számlálnak (az 1981-es népösszeírás szerint), akkor mondhatjuk azt, hogy az újság eléggé elterjedt a szlovéniai magyarok között. Azonban azt is figyelembe kell venni, hogy ez az egyedüli lap, amelyet az itteni magyarság kiad. Az újságnak már múltja van, hiszen több mint három évtized óta megszakítás nélkül fennáll és ennek megfelelően fejlődött. 1960-ban látott napvilágot az első magyar nyelvű naptár "Pomurjei szövetkezeti naptár" címmel. Már a címe is azt igazolja, hogy kezdetben ez a naptár sem volt önálló, hiszen az akkori szlovén nyelvű naptárban megjelent írások fordításából állt. Csak hét év után, 1967-ben lett valóban a Mura-vidéki magyarok kalendáriuma, ekkor kapta a teljes magyar elnevezést: a "Földművesek naptára" címet. Tartalmában is csak akkor kezdett közelebb jutni a szlovéniai magyarokat érintő mindennapi gondokhoz. Az említett 1967-es év után napjainkig a naptár évről évre több írást tartalmaz az itt élő magyarság nemzetiségi, kulturális, oktatási, nevelési, irodalmi, helytörténeti és téneü és gazdasági életéből. Több mint egy évtizeden át a naptár volt a Mura-vidéki magyar, illetve a helyi magyar értelmiség egyik fő publikációs fóruma. A továbblépés 1973-ban történt és egy új kétnyelvű szlovén-magyar periodika került kiadásra "Lendvai füzetek" címmel, és azóta évente egy-egy száma jelenik meg. E füzetekben ugyancsak a szlovéniai magyarok értelmisége publikál a vidék történelmi múltjának különböző területeiről - az oktatás, nevelés, művelődés, egyesületi élet, gazdaság és szépirodalom egyaránt föltűnik a hasábjain. Az első önálló magyarnyelvű politikai-szociológiai kiadvány 1978-ban került kiadásra Lendván, Nemzetiségi politika-nemzetiségi jog címmel, Varga Sándor szerkesztésében. Ez a kiadvány összegezi a szlovéniai magyarság háború utáni (1945 utáni) nemzeüségi alkotmányos és törvényesített jogainak gyakorlati megvalósítását. A törvényhozás, nemzeüségi bizottság, nemzetiségi érdekközösség, tájékoztatás, kétnyelvű oktatás, kétnyelvű óvodák, könyvtárak, nemzetiségi magyar irodalom és néhány olyan képviselőházi határozat kérdéseit tartalmazza, amelyek ugyancsak a magyar nemzetiségű polgárokat érintik. Ez a kiadvány az első ilyen tartalmú magyar nyelven írott összefoglaló, amely konkrét számadatokkal is tájékoztatást ad a szlovéniai magyarokról. A következő szlovénmagyar nyelvű kiadvány, ugyancsak poliúkai-szociológiai, valamint szakmai tartalommal A kétnyelvű oktatás 20 éve címmel jelent meg Varga Sándor szerkesztésében Lendván, 1979-ben. Ugyanis az említett évben volt a kétnyelvű oktatás húszéves évfordulója és a kiadványban kerültek közlésre azok a poliükai, jogi és pedagógiai írások, amelyek ismertették az iskolatípus politikai motívumait. Ezek tették szükségessé a nemzetiségileg vegyesen lakott területen a kétnyelvű oktatás kötelező bevezetését, annak jogi törvényes alapjait és szakmai kivitelezésének irányvonalát. A Mura-vidéki magyarok életében meghatározó szerepet töltött be a nemzetiségi bizottság. Ez a bizottság, amely magyar és szlovén nemzetiségű tagokból tevődött össze, három évtizeden át fontos szerepet játszott a magyar nemzetiség politikai, törvényhozási, oktatási-nevelési, művelődési, nyelvi, egyenjogúsági, valamint az anyanyelvi tájékoztatás és az anyanemzettel való kapcsolatokat tartó létkérdések irányítása és megvalósítása terén. A bizottság 1980-ban volt húsz éves és a jubileum kapcsán Varga Sándor A nemzetiségi bizottság 20 éve címmel kétnyelvű, szlovén—magyar összefoglalót írt a bizott105
