Szivárvány, 1992 (13. évfolyam, 36-37. szám)
1992 / 37. szám
anyanyelven semmilyen kiadványa sem. 1926 januárjától új magyar nyelvű lap került kiadásra "Népújság" címmel, amely politikai, társadalmi és gazdasági havilap volt. Az újság a katolikus egyházközösség kezébewn volt és így a tartalma is ennek megfelelő. A magyar nemzeti kisebbség nyelvi, nevelési, művelődési és végeredményben politikai és gazdasági problémáival nem foglalkozott. Ez a lap később hetilap lett, de 1929 végén a királyi diktatúra nyomására és anyagi nehézségek miatt megszűnt. 1926 május 23-tól decemberig ugyancsak Lendván jelent meg a "Néplap" politikai és társadalmi hetilap, amely a lendvai evangélikusok kezében volt. Ez a lap is igen rövid életű. A két újság megszűnésével a szlovéniai magyarok 1941-ig újsággal vagy bármilyen kiadvánnyal magyar nyelven nem rendelkeztek. Itt azonban fel lehetne tenni kérdést, hogy mi annak az oka, hogy a Mura-vidéki magyarság húsz éven át nem volt képes anyanyelvén publikálni. Erre részben már írásom elején feleletet adtam: értelmiség és gazdasági erő nélkül maradt. A további probléma hasonló volt az elsőhöz. Huszonkét év lefolyása alatt, 1919 és 1941 között, két lelkész kivételével, a Mura-vidéki magyarok közül senki sem végzett főiskolát vagy egyetemet, sőt még középiskolát sem. A jugoszláv királyság 1941 áprilisában széthullott és Mura-vidéket április 16-án újra Magyarországhoz csatolták, és ezzel a kisebbség státusza is megszűnt. Vidékünkön újra megjelent a már az első háború előtt indult társadalmi, gazdasági és politikai hetilap "Muraszombat és vidéke" címmel 1941. május 24-től 1945. március 23-ig. Ez az újság a Mura-vidéki szlovénok magyarosítását szolgálta. Négy év alatt 1941 és 1945 között Lendván csak egy kiadvány látott napvilágot magyar nyelven, éspedig "Alsólendva múltja és jelene" címmel, 1942-ben. Ez a könyv Alsólendva és vidéke történetét taglalja az ókortól 1942-ig. A második világháború végén Mura-vidék újra Jugoszláviához került. Ugyanabba a helyzetbe jutott, mint 1919-ben. Értelmiség nélkül maradt, és az anyanyelven való publikáció emiatt nem indulhatott meg. A társadalmi körülmények ugyan változtak. A hatóságok oldaláról akadályokat nem állítottak. Az volt azonban a baj, hogy nem akadtak emberek, akik képesek lettek volna valamit tenni e téren. 1950-ben történtek próbálkozások önálló hetilap kiadására magyar nyelven, amely az akkori szlovén hetilap melléklete lett volna. Egy önálló melléklet és néhány hétig csekély számú magyar nyelvű szöveg jelent meg az akkori szlovén újságban és utána ez is megszűnt. Ekkor is abban állt a probléma, hogy a Szlovéniában élő magyarságnak nem volt anyanyelvén írni tudó értelmisége. Csak hat évvel később, 1956 január 19-én látott napvilágot az első magyarnyelvű lap kéthetenként, de még mindig szlovén címmel, ismét a szlovén hetilap (Pomurski vestnik) mellékleteként. Az újság tartalma a szlovén újságban megjelent szövegek fordításából tevődött össze, mert még akkor igen kicsi számú íráskészséggel rendelkező magyarul író munkatársa volt. Lényeges változás csak 1958-ban történt. Köztársasági anyagi támogatással önálló újság alakult "Népújsás" címmel és kéthetenként jelent meg. Az újság 1958 óta a szlovéniai magyarok, szűkebb értelemben véve a Mura-vidéki magyarok hetilapjává fejlődött és a magyar nemzetiségű polgárok társadalmi-poliükai, gazdasági, oktatási, nevelési, mindennapi problémáival foglalkozik. Önálló magyar nemzetiségű, szakképzett hivatásos újságírói gárdája van, önálló szerkesztőséggel Lendván és állandó 2200 104
