Szivárvány, 1992 (13. évfolyam, 36-37. szám)
1992 / 36. szám
adataik 90-95 %-a szovjet, vagy szovjet felügyelet alatt működő kutató és publikáló tudományos társulatok, intézmények, folyóiratok hírközlő orgánumainak jelentései, híradásai, statisztikái alapján készültek. Minket természetesen a két, Magyarországról, magyaroszági cigány-kérdésről szóló tanulmány érdekel leginkább. Sajnos, szerzőikről még rövid életrajzi közlemény sincs a folyóiratban, így csak nevüket tudjuk meg, és azt, hogy cikkük írásakor melyik egyetemen dolgoztak. David Crowe-ról, hogy Elon College-ben működik, és hogy a folyóirat szerkesztőbizottságának tagja. Tanulmánya "A magyarországi cigányok a Kádár kormány alatt" tíz oldalon mondja el, amit tud a témáról, és négy oldal lábjegyzetet fűz mindehhez. Zsigmond király ideje óta, tehát 650 éve, élnek cigányok Magyarországon. Majd elmondja mindazt, amit a legtöbb szakkönyvből, történelmi lexikonból megtanulhat ugyanolyan tévesen, ködösen, zavarosan az ember, mint az ő tanulmányából. Mária Terézián, II. Józsefen át második oldala végén elér oda, hogy Magyarország 1939 és 1941 között "nagy területeket szerzett" (akvirált), és a területekkel rengeteg cigányt. Innentől aztán elmondja mindazt, amit a Kádár-uralom alatt az Aczél-kultúrpolitika pártszempontból közölhetőnek talált. Nem vagyok a cigánykérdés alapos ismerője magam sem. Viszont - akárcsak bárki másnak, aki érdeklődik és olvas - alkalmam volt a magyarországi lapokban, folyóiratokban és a téma szakirodaimában megjelenő cikkeket figyelemmel kísérni a mai napig. Olvastam a parlamenti jelentéseket, hallottam nyugaton járt képviselők és politikusok véleményét is, és úgy érzem, hogy igen hasznos lenne, ha valaki rövid, tárgyilagos hozzászólásban folytatná és kiegészítené David Crowe tanulmányát. A második magyar vonatkozású tanulmány címe: "Cigánykérdés a szocialista magyar és csehszlovák államokban 1945-től 1989-ig." Szerzőjéről csak azt tudjuk meg, hogy neve William O. McCagg. Bevezetőjében azt ígéri, hogy mindkét országban összehasonlítja, hogyan kezelték e kommunista kormányok a zsidókat, a cigányokat és a testi és szellemi nyomorékokat. Elmondja, hogy ő úgy érzi, Európában az egész történelem folyamán egyformán kezelték és bírálták el (mint csoportot) a zsidóságot és cigányságot, és a felvilágosodás koráig mindkét népcsoportot, ugyanúgy, mint a süketnémákat, vakokat, vagy egyéb testi-lelki nyomorékokat, törvényen kívülieknek, vagy a törvények határán élőknek tekintették. McCagg úgy érzi, hogy az iskolarendszer felépítése, a kapitalizmus és liberalizmus ébredése és az asszimilációs lehetőségek előre vitték a zsidóságot a 19. század elejétől fogva, míg a cigányság ragaszkodása a nomád életformához, és a beolvadás elutasítása, hátráltatta őket. Úgy érezzük, nagyon fontos lenne, hogy komoly, hozzáértő szakemberek lefordítsák magyarra az egész tanulmányt, és mindazok rendelkezésére bocsássák, akik - mint a kormány illetékes tisztviselői, vagy mint törvényhozók - tudnának segíteni a félelmetesen és rohamosan romló helyzeten. McCagg szerint mind a csehszlovák, mind a magyar statisztikusok beismerik már, hogy eddigi adataik nem fedték a valóságot, és 2000-re Cseh-Szlovákiában is és Magyarországon is eléri (sőt! meghaladja) az egy milliót a cigányok 151