Szivárvány, 1992 (13. évfolyam, 36-37. szám)
1992 / 36. szám
GÉCZI JÁNOS Lólábjegyzet KGL Fehérlófiához Ha végeztetek legyetek szívesek egy kicsit törölgessetek le poroljátok le a díszleteket igazítsátok meg a kulisszákat az álarcokat és jelmezeket vigyétek vissza a kelléktárba (KGL Fehérlófia, XXXVI.) Fehérlófia a gyerekkor mesehőse. Régi ismerős, aki történeteivel előlegezi a felnőttek világát. Néprajztudósok, pszihológusok, irodalmárok elemezték, s nem maradt több belőle mint a teremtés-nehéz feladat-megoldás-útnak indulás-próbák-segítő társakvarázseszközök-károkozás-hiány-küzdelem-győzelem-alvilág-visszatérés-büntetés-esküvő, alkalmas terep okos okfejtéseknek. Mégis, olyan mitológiai vonásokkal rendelkező szüzsét kínál, amely megtölthető történeti, történelmi és egyéni emlékekkel, de még mindig közösségi teremtés- és szenvedéstörténet marad. Kemenes Géfin László posztmodem Fehérlófia-változata első hat részét a Szépirodalmi Könyvkiadó gyűjtötte egybe és tette közzé - a megjelenés és a mű fontos eredménye a kortársi magyar irodalomnak. De mint a jelentős alkotásoknál nem ritkán, a befogadás nehéz, a kritika pedig tétova. Kétségtelen, a szerző nem könnyíti meg az olvasók dolgát: olyan enciklopédiát kínál, amelynek részleteibe könnyű belefeledkezni, de az egységben való vizsgálatához mérhetetlen és már-már áttekinthetetlen tudás, s nem kevés élet(irodalom-)élvezés kell. Mindezek híjával a recenzens mást nem tehet, mint a könyv hátlapjára ró néhány tétova ceruzavonást. * Amikor 1978-ban Kemenes Géfin László Torontóban adta ki a Fehérlófia 1-et, s egy évre rá a párizsi Magyar Műhely kiadásában megjelent Vitéz Györgytől a Missa agnostica című kötet, az olvasók előtt nyilvánvalóvá válhatott e két alkotó emberi, szemléleti és költészeti rokonsága. De akkor s éppen Kemenes Géfin és Vitéz munkássága miatt, leginkább arra figyeltünk fel, hogy mennyiben más és mennyiben azonos hatással vannak a diaszpóra "harmadik generációs" költőire a befogadó kultúrák; a politikai-szociológiai környezet a hazaihoz képest miféle más költészet megvalósításához ad környezetet; mit jelenthet az, ha számkivetettségét nap mint nap megtapasztalhatja a személyiség, miféle hozadékot adhat a világ- és a fokozott énismeret, és hogyan alakul a költészet eszköze, a nyelv a nem anyanyelvi környezetben. A Fehérlófia első könyvének publikálása annak az időszaknak a nyitánya (Vitéz említett művével, Horváth Elemér A homokóra nyakával, a Magyar Műhely szerkesztő-triászának folyóiratával), amikor felerősödik az anyaország íróinak érdeklődése az emigránsnak mondott magyar irodalom iránt. És nem azért, mert a - jóval korábban - nyugatra távozott írók 106
