Szivárvány, 1990 (10. évfolyam, 31. szám)
1990-06-01 / 31. szám
Torzó A zseniális életmű minden pillanatban teljes — ilyen értelemben torzó nem létezik. A nagy művész — sőt minél nagyobb, annál inkább — egyetlen témával küzd mindvégig, befejezhetetlenül. A művészet a valóság hiteles tükröztetése? NEM! A képzelet csakis valóságelemeket variálhat. A részletek fantasztikus átcsoportosítása új minőségű egésszé szerveződik. A művészetnek semmi köze a valósághoz. Nem leképezi, nem tükrözi, nem torzítja, nem alakítja, nem bírálja, hanem a helyébelép. A Tudás: az igazság keresése, (a keresés szó utal az időre-jövőre). Utópiám: az igazság tudása, a tudás igazsága. Az etika beleolvad a tudásba. Utópiámban a „primitív” fogalma megszűnik az ösztönök megismerése és a rájuk irányuló egyre teljesebb tudatosság révén. A rész: az egész. Nem juthatunk relatív igazságokon át abszolút igazságokhoz, ahogy véges számok összeadásából sem jönne ki soha végtelen. A rész - egész; mégsem az egész kicsinyített modellje, nem „kis felnőtt”, hanem jelentőségével arányos, alkotóan aktív utalás az egészre, amely — vehetjük úgy — egy adott pillanatban, a rész szemügyre vételének pillanatában épp e rész, mint végső meghatározó által az, ami. Totalitás az, ami Rész is, Egész is egyben. Camus: „lövészárokba fulladt forma” „fegyver által összetört ötlet”... A torzó lényegszervező erő lett, úgyszólván a lényeg egyetlen adekvát kifejezési módja. Fájdalmas tudás, roncsolt igazság. A közömbösség A személytelenség a legérzékibb kézzelfoghatóság. BÁRKI szerethet, BÁRKI simogathat, mert AKÁRKI hal meg, a S1MOGATÁS tovább él. A személytelenség behozza az izzó VÉGTELEN fogalmát az időt tértelenné, a teret időtlenné, és a kettőt egymássá játszva, mert MINDENKORI, MINDEN jelenlét benne van. A rothadó testként fulladozó anyagban lélekként lobog. A közömbösség: nem-elfogultság egyik irányban sem, azaz a prousti, husserli egyenértékűsége mindenfajta élménynek, tapasztalásnak - azaz az élet EGYSZER1SÉGÉNEK ÉS KIMERÍTHETETLENSÉGÉNEK tudása: ÉRDEKNÉLKÜLISÉG, azaz elkötelezettség felszabadító hiánya. A közömbösség LÁZADÁS az oktrojált értékrendek kényszerzubbonya ellen, a maga közérdekké emelt értékrendjét az egyénre erőltető társadalom ezért nem tűrheti, holott ez a közömbösséggel-lá-97 -
