Szivárvány, 1990 (10. évfolyam, 31. szám)

1990-06-01 / 31. szám

TARNÓC JÁNOS

Apoteózis

,,Költészet: szavakkal közelíteni a csend, a névtelenség felé.”

Simone Weil

I.

Tőből kiszaggatott csend, gondolataink.

És hangokká lesznek, miképp a hajszál földre hullik, üszkösödő láb mellett érkezve meg. Összeomlásunk pillanata a közlés teljessége.

2.

sziklák között hullámok verődnek a hegyek homálya a vízbe olvad és alant a nyüzsgés milliónyi élő boldog teremtettsége elömlik a fény bennem látva az eget a Tükörben mint egy hajó ringását és az egymásra fodrozódó színeket megérint gyengéden a szél-25 -