Szivárvány, 1990 (10. évfolyam, 31. szám)
1990-06-01 / 31. szám
5. Térjünk a lényegre, ahogy a törökök mondanák. A lényeg pedig nem más, mint hogy mindennemű fontos és kevésbé fontos mondanivalónk, közlendőnk, hírünk, információnk nyelvi — vagy bármiféle más, eddig kitalált — eszköz igénybevételével történő továbbítása, a legegyszerűbb esettől a legkomplikáltabbig szükségképpen tökéletlen, félreértésre alkalmat adó, fogyatékos, részleges. Társas létünket, egymással való kapcsolatainkat örökkön fékezi, akadályozza ez a körülmény, amit újra és újra megpróbálunk elmozdítani, próbálunk kijavítani, de nincs sok sikerünk vele. Nem értünk szót, nem gondolod? József költő barátjának alig egy órája kifejtett nézeteit idézi fel magában, miközben az előtte legapróbb részletekig bensőségesen ismert kapualjak, ablakok, foltos házfalak mellett lépked. A költő gépelt papírlapon legújabb versét nyújtja át Józsefnek. Azt szeretné, ha József megértené, amit ki akart fejezni. Pontosan azt, minden kétséget kizáróan. Olyannyira, hogy rá is tér a magyarázkodásra. Meg akarja tenni, amit meg lehet — saját kommunikációjának javítása érdekében. Felvázolom a problémát. Idefigyelj! írok egy hideg, kilátástalanul borús, testet-lelket roncsoló éjszakáról. Érzékszerveid mindegyikét igénybe vevő, befolyásoló, felborzoló hatást szeretnék a hűvös éjszakai levegőhöz hasonlóan felkelteni — már amennyiben szokásos, észrevétlenül tompító gondjaidtól azok szabadon maradtak és megérinthetőek, — és ezzel egyidőben a környezethez, a külvilághoz való viszonyomat meghatározó érzelmi állapotot, hangulatot, ha úgy tetszik, jellemzően tovatűnő egyéni árnyalataival szintén megjeleníteni, ahogy az a valóságban is együtt, egyidőben, egymásba fonódva-keveredve hat: és mit csinálok, hogy ezt elérjem? Homorú felületű műanyag gombokat nyomogatok egy fémből készült, golyóscsapágyon körbefordítható, puha kárpitozású széken ülve. Bent a szobában kellemes meleg honol. Hallom, hogy a váltakozó légnyomás időnként az ablak felületéhez csapja a vízpermetet odakint. A versben felemlített esős, hűvös éjszakához hasonlóan jelenleg is egy esős, hűvös éjszaka borul a városra. Kézenfekvő, hogy te friss megfigyeléseid alapján valóságosabbnak, hitelesebbnek érzed a szituáció bemutatását, miközben azt a határozott határvo-nalat is igyekszel megtalálni, ami őket egymástól elválasztja, mert tudod, hogy a kettő nem ugyanaz. Most felejtsd el, hogy ismersz engem! Az éppen uralkodó időjárás kétségtelenül befolyásolja az én gondolataim kimenetelét is, inspirál, nemkülönben az a jónéhány, emlékezetem homályában tartózkodó közelebbi és távoli esemény, ami velem történt meg és kapcsolatba hozható esővel, ősszel, éjjeli utcákkal. Közlendőm szempont- 18 -
