Szivárvány, 1990 (10. évfolyam, 31. szám)

1990-06-01 / 31. szám

meg és a helyi együttes adta elő Kárpátalja-szerte fergeteges sikerrel a kárpátaljai Gyöngyösbokrétát. A falu temetőjének nevezetessége, hogy hajdanában az elhunytak fejfájára emlékverseket véstek.

*

Kétségtelen, hogy Dercen történetének egyik legfontosabb eseménye volt, amikor az 1938. november 2-i bécsi döntéssel — a többi felvidéki és kárpátaljai magyarlakta területtel együtt — visszatért Magyarországhoz. A nagyhatalmak határozatához a szabadcsapatok, az úgynevezett Rongyos Gárda tevékenysége is jelentősen hozzájárult. Szervezésük Kozma Miklósnak, a Magyar Távirati Iroda elnökvezérigazgatójának, volt belügyminiszternek a kezdeményezésére indult meg 1938 nyarának végén. Kozma volt ezidőben a Csehszlovákia elleni propaganda legfőbb irányítója, s a szabadcsapatokkal, illetve azok betörésével a magyarlakta területekre, ott nemzeti felkelés látszatát keltve Kárpátalját akár katonai erővel is vissza akarta csatolni az anyaországhoz. Szeptember 29-én magához kérette a hajdani nyugatmagyarországi felkelés egyik vezérét, Héjjas Ivánt, utasítva: azonnal kezdje meg a szabadcsapatok szervezését. Héjjas október első napjaiban jelent meg Kisvárdán, ahol az addigra honvéd alakulattá szerveződött Kecskeméti lövészegylet tagjaiból csoportokat alakítottak különleges feladatok végrehajtására. A terv: folyamatosan átdobják őket a magyar-csehszlovák határon, s feladatuk a határon túli vasúti berendezések, telefon-és távíróvonalak, hidak felrobbantása. Közben éjjelente menetelve el kell érniük a lengyel határt a Kárpátok gerincén. Kozma Miklós október 5- én érkezett Kisvárdára — tudjuk Hornyák Csaba A kárpátaljai akció (1938) című tanulmányából (A ET AS, JATE Szeged, 1988/1. szám) —, hogy személyesen ellenőrizze a szabadcsapatok bevetését. A következő nap Héjjas kb. 150 fős csoportja már bevetésre készen állt. A határ túloldalán nem állomásoztak nagyobb csehszlovák egységek, a határt viszont jelentősen erősítette a kiépített összefüggő megfigyelő és erődvonal. A magyar felderítés azonban Tarpa és Beregsurány között egy másfél kilométeres rést talált, amelyet csak három félig kész erőd zárt le. Itt indult útnak október 6-án és 7-én éjjel hat, egyenként tíz-tizenkét fős járőr. Feladatuk: a magyarlakta területen átjutva a ruszin területek visszacsatolásának, illetve az erről dönteni hivatott népszavazás propagálása, röpiratok szétszórása, kisebb csehszlovák egységek megtámadása, közben folyamatosan a lengyel határ felé húzódni. A szabadcsapatok összetétele meglehetően vegyes volt, tiszti karuk önként beállt tartalékos tisztekből állt, így például Zórád Miklós tartalékos főhadnagyból, aki felvidéki származású lévén kitűnően beszélte a cseh és a- 105 -