Szivárvány, 1990 (10. évfolyam, 31. szám)

1990-06-01 / 31. szám

szlovák nyelvet. A legénység zöme hazafiként felbuzdulva lépett a sza­badcsapatokba, amelyekben — az igazsághoz hozzátartozik — akad­tak kalandor és lumpen elemek, de köztük volt Tarpai Zsigmond mes­terlövész is. Héjjas Iván személye miatt az utóbbi időkig a fehérterror különítményeseihez hasonlították a Rongyos Gárdát. Ez így egyoldalú megközelítés: a magyarlakta területeket akarták visszaszerezni, illet­ve azt elősegíteni. Másrészt igaz: Héjjas politikai tőkét igyekezett magá­nak csinálni a kárpátaljai akcióból. Az önkéntesek száma összesen 996 volt, közülük 49 halt hősi halált, 36-on fogságba estek és rokkantán kerültek vissza haza a munkácsi kínzókamrákból, az 1938-as felszaba­dulás után. Az imént említett hat járőr közel két hét alatt feladatát lényegében végrehajtva, elérte a lengyel határt. Nyugtalanságot keltettek, és kivá­ló híranyagot adtak a magyarpropagandának a „ruszin felkelés”-ről. Közben csehszlovák csapaterősítések érkeztek a területre, de a szabad­­csapatok járőrei sem tétlenkedtek: több helyen felrobbantották a vasút­vonalakat. így például Bátyúnál, illetve Borsavánál a vasúti hidat. A már említett Héjjas Iván által szervezett csoportból alakult meg az első század 98 harcossal később, még az akkori csehszlovák területen 30 környékbeli férfi csatlakozott hozzá s bevetés előtt vadonatúj ru­házatot és jellegzetes kucsmát kapott. Ismertető jelként egy szentképet használtak — esetleges elfogásukkor a csehszlovákok ne tudják meg ki­létüket —, amelynek hátán egy 40-nel kezdődő nyomtatott szám volt. A vasútvonalak robbantásával egyidőben Tarpáról az eredeti terveknek megfelelően indult útnak a két szabadcsapat század. Az első feladata: október 9-én éjjel a tarpai résen átcsúszva vonuljon Munkács alá, 11-én foglalja el a várost, szervezze meg a védelmet, majd menjen tovább a kb. 40 kilométerre fekvő Ungvár elfoglalására. A második századnak 1 1-én éjjel Beregszászt kellett volna elfoglalnia. Ha belegon­dolunk, a vállalkozás enyhén szólva kétséges volt még akkor is, ha szá­míthattak a magyar lakosság támogatására. A következőkben csak az első század haditetteivel foglalkozunk, mert tevékenységük szorosan összefügg Dercen történetével. Az ala­kulat harc nélkül jutott át a határon, s nyomban megkezdte a távíró- és telefonvonalak szétszakítását. Kora reggel elérték a vasútvonalat, s a század egyik nyolctagú raja megrohanta a borsavai vasútállomást, a csapat többi része a beregszászi szőlőhegyek felé haladt tovább, hogy éjjelre Munkácsra jusson. A raj az állomáson elfoglalta az éppen indulni akaró katonavonatot, az ellenálló állomásfőnököt és egy cseh katonát lelőtt. A többi katonát elengedték, az állomás berendezését tönkretet­ték, a mozdonyt felrobbantották. A raj után ez a század indult, amelyet nyolc óta körül utolért a muzsalyi hegyen. Az akció — s ezt már Zórád Ernő. Budapesten élő 79 éves grafikusművész emlékezéséből tudjuk.- 106 -

Next

/
Thumbnails
Contents