Szivárvány, 1988 (9. évfolyam, 25-26. szám)

1988-10-01 / 26. szám

Kiegészítésül hadd említsem itt meg, hogy Bisztray célja, megítélésem szerint, a magyar nyelvű, elsősorban jelen életünkre reagáló kanadai magyar irodalmi törekvések feltárása volt. Kanadában, mint Te is jól tudod, merőben új, izgalmas szellemi korszak kezd kibontakozni. A hagyományos angolszász és francia kulturális életet egy dinamikus ezer-arcú. sok-kultúrájú szellemi és művészeti mozgalom váltja fel. melynek kifejlesztésében a kanadai állam, s az itt élő nemzetiségi tudományos kutatók, történészek, szociológusok, irodalmárok, írók. pedagógusok és művészek játszanak vezető szerepet. Bisztray György monográfiája a multikulturális minisztérium égisze alatt készült, abból az elgondolásból, hogy bemutassa az itteni magyar irodalmi törekvések kritériumát, hátterét, alapját, meghatározó erejét s kontúrjait. Van ehhez hasonló hat felmérés más nemzetiségi irodalmakról, de megítélésem szerint ez a legalaposabb tanulmány, mert ez rámutat az új irodalmi jelenségekre, s a sajátosan kanadai irodalomelméleti feladatokra.

Igazad van. sok szakkifejezést használ a szerző. Az átlag kanadai magyar olvasó számára idegenül hat az általad is említett ..Sociopsychological Profile", vagy a ,,scholarly" és a többi irodalomelméleti tüneményekkel foglalkozó frazeológia. De ez a felmérés, mint említettem, szakemberek számára íródott, akik a kifejezéseket megalkották. Elvetnivalót találsz Bisztray feldolgozási módszerében is. Bisztray György szűkebb szakmai körében összehasonlító irodalomtörténész. s ezt a könyvét az összehasonlító módszerek alapján közelítette meg. Szerintem egy ilyen témát más módszerrel nem is lenne előnyös feldolgozni. Sa fent említett forrásmunkákkal kapcsolatban annyit, hogy azok egyáltalán nem léteznek. Bisztray úttörő munkát végzett.

Kár. hogy ezekről nem esett szó a recenziódban. Mindent elvetni valónak talász a könyvben, a címe kivételével. Kiknek a fényképét remélted a kötetben, s milyen elrendezésben? Milyen tipográfiát vártál a szerzőtől s milyen kiemelésekkel? Az ilyen dolgokban az írónak vajmi kevés beleszólása van. Szemére veted azt is. hogy Faludy Györgyöt és Zend Róbertét érdemei alatt ismerteti. Ismét. nem gondoltad végig a kötet tárgyát. Faludy György nagy költő. Zend Róbert is. Én is besoroltam mindkettőt angol nyelvű antológiánkba. Faludy azonban munkássága legjavát Kanadába jövetele előtt írta. Zend Róbert pedig kötőjel-nélküli költőnek vallotta magát, s legjobb esetben kanadai költőnek. Zend Róbert magyar volta abban a sajnálatos kifejezésben nyilvánult meg, amely híressé vált angol nyelvű életrajzi adataiban. Egyik helyen az áll. hogy akkor született újjá, amikor Magyarországot elhagyhatta. Távol áll tőlem a polémia, de sokan megcsókolnák annak az országnak a porát, ha olyan egzisztenciát biztosított volna nekik, mint Róbertnek biztosított volt.

Bírálják mások is a Bisztray könyvet, s főleg azon kanadai magyar írók. akik kimaradtak a kötet elemző részéből. Minden könyv a hiányok könyve. Belefért volna ebbe is még jópár más ittélő alkotó is. A szerző szelektálása, az a benyomásom. a jelen környezetünkhöz való viszonyulás s a művek esztétikai értéke alapján történhetett. Bisztray magasra szabta a mértéket, látszatra talán túlságosan magasra. De ebben a szigorú megítélésben nem egyedüli ebben az országban. Vannak itt új ukrán, lengyel, olasz irodalmárok, akik szigorú mércével kezdik kiszemelgetni az igazi irodalmi értékeket a nagy sokaságból. Ha mára nemzetiségi irodalmaknak maradandó érvényt akarunk biztosítani Kanadában, akkor az irodalmi és művészeti követelmények egyaránt vonatkoznak az angol, a francia nyelvű és a nemzetiségi alkotásokra.- 154-