Szivárvány, 1988 (9. évfolyam, 25-26. szám)
1988-10-01 / 26. szám
got. A 23 darabból álló aranykincsen amelyhez kancsók. korsók, tálak, tálkák. ivókelyhek. ivócsanakok. sőt ivókürtök tartoznak három fajta felirat található: I. görög betűs, görög nyelvű. 2. görög betűs, de más nyelvű és 3. ismeretlen rovásírásos feliratok. A rovásírás néha díszesen domborítva van az edényen, sokszor azonban csak az edény fenekére van bevájva, vagy csak karcolva. A kincset és feliratait tartották magyarnak, németnek, görögnek, óbulgárnak, türknek. besenyőnek, újra és újra váltogatva az ötleteket. Vékony azonban azt találta, hogy több edényre összesen négy nyelven, de azonos ábécével van az edénybe töltendő folyadék neve rákarcolva törökül, magyarul, szlávul és alánul. így például a 6-os számú korsón a szavak sorban így hangzanak, zárójelbe téve magyar jelentésüket: török: sziv-szürim (vízszüredék); magyar: víz; szláv: vodojon (vízzel); alán: dán (víz). Az 5-ös korsón a török rovás: kimisz (kumisz), a magyar szó savog. savó. A 3-asés4-es korsón magyarul a szó: vosd; egyik kelyhen szlávul szintén ez.aszó van: vosd vízzel. Vékony azt írja. jelenleg nem ismerjük a vosd nevű italt.de valami erős. tán pálinka lehetett, mert az ivóedények kicsik. Más görög feliratos csészén jókívánságot találunk, frissülj fel. stb. Vékony ezt a kombinációs módszerrel elért megfejtést már 1982-ben elkészítette, de csupán az íróasztal fiókja számára, nem akarván szaporítani a bizonyíthatatlan megoldások számát. Mindenesetre az edényeken levő szavak abból a négy nyelvből valók, amelyek abban a földrajzi térségben a 8. században számottevőek voltak. A szarvasi avar tűtartó archaikus magyar nyelvű. 1983 áprilisában azonban lelet mentő ásatások közepette, a sietésben is jószemű Juhász Irén (1985), a helyi múzeum vezetője. Szarvas határában kicsi tárgyra lett figyelmes, melyből régészeti szenzáció lett. Kis négyszögletesre faragott csontdarab volt, egy avar tűtartó. 6 1/2cm hosszú, 1 cm széles oldalakkal, egy női tetem mellett. A juhcsontból készült kis tárgy oldalain sűrűn írt rovásjelek voltak. Hatvanegy rovásjel. Az eddigi egyetlen összefüggő szöveg, amely avar sírból előkerült. A lelet a budapesti ELTE-hez juttatott dokumentumain Vékony Gábor kezdett dolgozni. A NSzM-i kincs megfejtéséből kapott ábécének a próbája most elkövetkezett. A betűk kétharmada alakilag egyezett a szarvasi betűkkel. így a NSzM-i ábécét a tűtartó kopott betűinek helyreállítása után behelyettesítette a tűtartó szövegébe és annak magyar értelme bontakozott ki. A megfejtés bemutatása előtt emlékeztetünk arra. hogy az. „isz" vagy „íz” például az átokban: .az íz essen beié' rákfenét, vagy szájbetegséget, máskor ártó szellemet, démont jelent. Az isz szellem neve a szövegben Üngür, amely törökből, ujgurból, kirgizből tisztán értelmezhetően ördögöt, barlangi démont jelent. Tehát a szöveg csiszolása és finomítása után a tűtartón levő szöveg mai magyarsággal így adható vissza: Üngür isz ellen ím e vas; tű szúródjon az iszbe. tű, tű, szúrj, bökj. varrj (el)! (ki) szétfejtesz, egybeölt(esz....) Üngür ne egyen (meg engem), űzd, emészd (el) őt. én istenem! Ez a megfejtés eddig nagy teljesítmény. Volt azonban még egy avar csonttűtartó, a jánoshídi, amelyen csupán néhány kopott jel van. A rövid felirat megfejtése önmagában teljesen reménytelen. Vékony azonban behelyettesítette a NSzM-i betűket és ez a rövid szöveg is megszólalt török (onogur?) nyelven. Egyik oldalának négy betűje két szót formált. Egy rövid török szót ,bas’. azt jelenti győzd le és ugyanannak az isz ártó szellemnek a nevét. A szomszédos ol- 143-
