Szivárvány, 1988 (9. évfolyam, 25-26. szám)
1988-10-01 / 26. szám
ROSTA Van-e közös nevezője Freudnak és Marxnak? Erős Ferenc: Pszichoanalízis, freudizmus, freudomarxizmus. Gondolat, Budapest, 1986. Kandidátusi értekezésként a téma gondos mérlegelésével, körüljárásával megírt könyv ez. mégis van kicsengése, miszerint a pszichoanalízis szintézise a marxizmussal nem könnyű dolog, ámbár az lenne örvendetes, ha megszűnnék a freudi tanok elutasítása tekintélyelvi alapon, s azokat szabadon lehetne alkalmazni Magyarországon, nem csak a pszichiátriai gyógyításban, hanem a szoció-antropológiában és a társadalomtudományi alapú politikaelméleti gondolkodásban is. Persze, ehhez elsősorban az lenne szükséges, hogy a freudizmus. mint komplex tudományos, politikai, ideológiai és kulturális jelenség, minden aspektusában ismert legyen Magyarországon, már csak azért is. mert összefügg Közép-Európa és főleg az Osztrák-Magyar Monarchia történetével. Gondolati örökség, amely hatott az irodalomra, publicisztikára és a művészetre. ám akár a fasiszták - a sztálinisták is oly élesen vetették el Freud elveit, utóbbiak ,,reakciós ideológiának" nevezve ezeket, hogy Magyarországon évtizedekig még pszichoanalitikai terápiával sem lehetett foglalkozni és elemző cikkek nem láthattak napvilágot. Erős hiányolja, hogy a pszichoanalitika ma sem foglal el megfelelő helyet a magyar szellemi életben, részben még pozícióban lévő ellenfelei, részben pedig a kiesés okozta tájékozatlanság miatt. Ezért részletezi munkájában a pszichoanalízis eszmetörténeti problémáit, tisztázza a huszas és harmincas években dúló szovjet viták tanulságát melyek miatt a pszichoanalízis a kommunista hatalom számára kitaszítandó lett . ezért veszi sorra a freudomarxista szintéziskísérleteket és írja le. mi történt azóta. Bebizonyítja: a pszichoanalízis nem ellentétes a szocializmussal. Az első rész bevezetőjében a szerző Thomas Mann-t idézi, aki megállapította. hogy a pszichoanalízis nem csak elismert vagy vitatott gyógymód, hanem világmozgalom, amely megragadta a szellem és tudomány minden területét. És itt van egy kis bökkenő: ebből ugyanis az következik, hogy vetélytársa a marxizmusnak, ami nagyon sok mindent megmagyaráz. Hogy egy végtére is orvosi tan ily hatásos lehetett, annak okát Erős abban látja, hogy a kultúra előbb hatott Freudra. mint Freud a kultúrára, s fogalmait a szellemi kultúra szférájából vette. Egyesek szerint Freud biológus, mások szerint módszerének lényege az orvos-beteg párbeszéd, aminek nincs köze a biológiához. Az osztrák-magyar monarchia széthulló korszakában pazarul virágzó intellektualitásra Freud rányomta a bélyegét és ez az. amit a ..tüchtig” marxizmus olyannyira megvet. Némi kárpótlása lehet, hogy még ebben a rászoruló közegben sem lett a pszichoanalízis az ó-kontinensen ,.social-engineering”-gé. ezt csak az amerikai pszicho- 137 -
