Szivárvány, 1988 (9. évfolyam, 25-26. szám)

1988-10-01 / 26. szám

szds. parancsnoksága alá rendelem, aki ebből kiegészíti az őrsz.ázad felszerelését. A laktanya Üllői-úti oldalán a földszinten volt egy ágyúütötte rés, amit egy páncéltörő ágyú okozott a Corvin-közből. Ennek a lyuknak a befalazására anyagot kértem az Anyagtervező Csoportfőnökségről. Később üvegesek jönnek és kérik, hogy a sztrájk ellenére megkezdhessék a környéken a betört ablakok üvegezését mert jön a tél és máris hűvös van. Mondtam nekik, hogy ez természetes sőt igen kívánatos, haladéktalanul kezdjék meg a munkát. Hogy miért jöttek hozzám a laktanyába a kéréssel máig sem tudom. Csak azzal tudom magyarázni, hogy nem akartak sztrájktörőknek látszani és valahonnan, valami hivatalos helyről fedezni akarták magukat valamilyen engedéllyel. Akkor ugyanis a laktanyának, mely körül harcok folytak előzőleg, jó hangzása lett a lakosság körében. (Ezt a jó hangzást aztán később igen drágán fizettük meg.) Tárgyaltam a kerületi Tanáccsal az Üllői úti és a Körúti romok, leszakadt villamos vezetékek eltakarításáról, és az utca megtisztításáról, valamint Mecséri ezredessel, a kilőtt és kiégett szovjet harckocsik elvontatásáról. Mindez szépen meg is indult. Közben, de főleg délután ismét újságírók, riporterek, filmesek, küldöttségek járnak a laktanyában. Ezek filmeznek és jegyzeteket készítenek, a küldöttségek csak késő délután tudtak Maiéterrel beszélni, amikor visszajött ill. hazajött a laktanyába. (Akkor ugyanis ott laktunk.) Nemzetőr igazolványokat kértem a Kapitányságról, Kopácsiéktól és ezekkel elláttuk a katonákat és a tiszteket a laktanyában. Miután Maiéter visszaérkezett, én, először a forradalom kitörése óta. hazamentem a lakásomra átöltözni és megtisztálkodni valamint egy kicsit körülnézni a városban, hogy ott mi történt. ( Maiéter előzőleg járt otthon a lakásán, ahol ő is rendbe hozta magát.)

Abban a házban ahol én laktam, a szomszédos lakásban lakott egy államvédelmi, hajói emlékszem, százados, valahol irodában dolgozott a hatóságnál. Elbeszélgettünk egy kicsit és mondta, hogy a felesége nagyon fél és ő sem érzi valami nagy biztonságban magát. Hívtam, hogy jöjjenek be velem a laktanyába míg a viszonyok egy kicsit ismét rendeződnek. így is volt, ebben is maradtunk. Később azután mikor én viszszaindultam a laktanyába, mégis inkább úgy határoztak, hogy a kórházba mennek erre az időre. így aztán be is vittem őket az autóval, amivel hazamentem, a honvéd tiszti kórházba. Ezután én visszamentem a laktanyába. Ott még folyik az újságírók és küldöttségek látogatása Maléternél. Este 8 óra körül a Tűzoltó utcai kapuőrségnél jelentkezik az angol katonai attasé, legalábbis ennek mondja magát és igazolványt is mutat az őrségnek. Az őrparancsnok felküldött egy küldöncöt értem. Én lementem és az attasé azt mondja a tolmácsán keresztül, hogy meg- 79 -